Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 31. § (2)-(6) róság döntése tehát mindkét félre kedvezőtlen, sőt elviselhetetlen helyzetet teremt. A közös vagyon megosztása a közös tulajdon megszüntetését vonhatja maga után, ezért a kereseti kérelem alapján a bíróság az ingatlanon fennálló közös tulajdont is megszüntetheti. Minthogy pedig a természetbeni megosztásra nincs mód és a magához váltás sem látszik megvalósíthatónak, a bíróságoknak azt kellett volna megvizsgálniuk, nincs-e lehetőség a közös ingatlan árverési értékesítésére, illetőleg az miként volna megvalósítható. Ha ugyanis az árverési vevő a bentlakó I. r. alperes részére megfelelő cserelakást biztosít, az I. r. alperes köteles abba beköltözni és a felek az eladási áron megosztozhatnak, az árverési értékesítés tehát eredménnyel járhat (LBP. törv. II. 21 114/1980.). A szerződés megtámadása tévedés címén A Ptk. 210. §-ának (1) bekezdése a szerződési nyilatkozat tévedés címén való megtámadására akkor ad lehetőség, ha a tévedés lényeges körülményre vonatkozott és a tévedést a másik fél okozta vagy felismerhette. Önmagában tehát az, hogy a szerződés valamelyik félre nézve „sérelmes", vagy nem jár jogos vagy jogosnak vélt igényei teljes kielégítésével, a szerződés eredményes megtámadására nem vezethet, hiszen a felek a szerződés tartalmát szabadon állapítják meg és 140