Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 31. §(2)-(6) ben meghatározott alakiság hiányában érvényte­len. A Csjt. 27. §-ának (3) bekezdése szerint a há­zastársak közötti szerződés érvényességéhez an­nak közokiratba, vagy jogi képviselő által ellen­jegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az életközösség megszakadása után a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra. A felperes magánokiratba foglalt írásbeli nyilat­kozata, amelyet az alperes később írt alá, tartal­mát tekintve a felek házastársi közös vagyoná­nak megosztásáról rendelkezik. A megállapodás folytán a felek a közös vagyonból nem egyenlő mértékben részesedtek, de a felperes szerződés­kötéskor fennállott szándéka nem is egyenértékű­ségre irányult. Ezt bizonyítja az okirat „lemon­dási nyilatkozat"-kénti megjelölése, továbbá a fel­peresnek a keresetlevélben tett azon nyilatkozata, hogy „én nem különösebben mérlegeltem azt, hogy milyen arányban részesedünk a közös va­gyonból". A szóban lévő szerződés megkötésé­nek időpontjában a felek életközössége már nem állt fenn, annak ellenére, hogy a felperes csak két nappal később költözött el a volt közös lakásból. Az életközösség megszűnésére irányuló szándék kinyilvánítása (a nemi kapcsolat hiánya, az el­költözési szándék határozott közlése, a külön köl­tözés érdekében tett konkrét intézkedések) ugya­nis akár az egyik házastárs részéről is az élet­közösség megszűnését jelenti, még akkor is, ha a házastársak kényszerűségből együtt laknak, és en­nek folytán a kulturált életvitel fenntartása érde­134

Next

/
Thumbnails
Contents