Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 31. § (2)-(6) felperes és az I. r. alperes egyebek mellett az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése tárgyában is egyezséget kötöttek. Az egyezség megfelelő értelmezése szerint a felperes valamint az I. r. alperes az ingatlan közös tulajdonát a Ptk. 148. §-ának (3) bekezdése szerinti közös értékesitéssel kívánták megszüntetni. A városi bíróság a tulajdonostársaknak ezt az egyezségét a jogszabályoknak megfelelő módon akkor segíthette volna elő, ha a Pp. 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettségéhez képest arról tájékoztatja őket, hogy a tervezett megállapodásban az értékesítés határidejét és végrehajtásának módját is meg kell határozniuk. A bíróság által jóváhagyni kért egyezségnek ugyanis mindazokat az anyagi jogi elemeket tartalmaznia kell, amelyek nemteljesítés esetén az egyezségben vállalt kötelezettség kikényszeríthetőségét a bírósági végrehajtás szabályai szerint lehetővé teszik. Tévedett tehát a bíróság, amikor az egyezség jóváhagyása kérdésében anélkül határozott, hogy a felek az ingatlan értékesítésének határideje, valamint az értékesítés kikényszerítésének módja (pl. árverési értékesítés) tekintetében is megállapodtak volna. Az említett hiányosságok miatt egyik fél sincs abban a helyzetben, hogy nemteljesítés esetén az egyezség végrehajtását eredményesen kérje. A II. r. alperes mint az ingatlan jelzálogjogjogosultja hozzájárult ugyan az ingatlan árverési értékesítéséhez, a tulajdonközösségnek az ún. „közös értékesítéssel" történő megszüntetésére vonatkozóan azonban nyilatkozatot nem tett, ille131