Kőrös András: Házassági vagyonjog (Budapest, 1995)

Csjt. 31.§(2)-(6) egymásközti viszonyában irányadó törlesztési módját is. A fentebb kifejtettek tisztázása nélkül a városi bíróság nem volt abban a helyzetben, hogy megalapozottan megállapíthatta volna, megfelel-e az egyezség a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek [Pp. 148. § (2) bekezdés]**. Ezért az egyezséget jóváhagyó végzése megalapozatlan és törvénysértő (LB P. törv. II. 20 597/1991.). *Megjegyzés: A Pp. 1995. évi LX. törvénnyel módosított 3. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a felet, ha nincs jogi képviselőjééért//jogairól és kötelezettségeiről köteles tájékoztatni. **'Megjegyzés: A Pp. 1995. évi LX. törvénnyel módosított 148. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság az egyezséget akkor hagyja jóvá, ha az megfelel a jogszabályoknak. A 290. § (3) bekezdése viszont kimondja, hogy a házassági bontóperben a bíróságnak az egyezség jóváhagyása során, illetve ítéletében a felek közös kiskorú gyermekének érdekére figyelemmel kell lennie. Az egyezség végrehajthatósága; jelzálogjog jogosultjának hozzájárulása A felperes és az I. r. alperes házassági életközösségük alatt a közös vagyonukból és a II. r. alperes (OTP) által nyújtott hitelből a felperes különvagyoni telkén családi házat építettek, amelyet a hitel erejéig a II. r. alperes javára jelzálogjog terhel. A házasság felbontása iránt indult perben a 130