Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1943

(

97. számában. — Székely László hiitanár, a székely vallásos néprajz egyik úttörő, jeles munkása, olvasva ezt a számot s a többi novellát is, a szeredai Csíki Lapok-ban (1943. aug. 8.*i szám) „Katolikus népi irodalom“ címen, Antal Áron könyvéről cikket közölt, melyben egyebek közt ezt írja: „Antal Áron elbeszélései a közvetlenség és történelmi hűség erejével hatnak. Mint Felesik szülötte szerelmes szü' lőföldjének tájaiba és népébe. Munkáját meleg tájromantika hatja át.

A genius loci-t csodás együttérzéssel szólaltatja meg. A népi lélek közvetlen ismerőjének bizonyul. Ezért joggal nevezhetjük népi írónak. —

A székely virtust és közösségi érzést mesterien ecseteli (A kengyelfutó). A népi áhitat, mely írásait áthatja, a katolikus Csík lelkét érezteti. A nép vallásos lelkének finom ábrázolását, mint több' letet könyveljük el a mai divatos népi írókkal szemben. Tudja, hogy népének hite, vallása olyan érték, ami áthatja egész lelkét“.

írói érdemét a katolicizmus legelőkelőbb irodalmi társulata, a Katolikus írók és Hirlapirók Orsz. Pázmány Egyesülete is rnéltá' nyolta és tagjai közé választotta. Az Egyesületnek 1941. március 13'án a pesti Vigadóban rendezett irodalmi ünnepségén, melyet az erdélyi irodalomnak szenteltek, az erdélyi kát. szellemiség képviselői közt ott volt Antal Áron is. „A szótartó ember" c. novelláját olvasta fel. — A fővárosi lapok szerint, a hallgatóság mindvégigtartó, érdeklődő, sőt kitörő tetszéssel fogadta a pompás humorú elbeszélést.

Közérdekű cikkeknek, tanulmányoknak egész sora jelent meg tőle a megszállás idejében a magyar lapokban és folyóiratokban. Nagyobb Írásaiból megemlítjük a kitűnő ifjúsági regényt, A török diák-ot, mely a Jóbarát c. ifjúsági lapban jelent meg (könyvalakban még ki' adásra vár), Csikvármegye története a román megszállás alatt, A 24. népfelkelő tábori honvéd ezred története az első világháborúban.

A társadalmi működésből is bőven kivette részét. — Mint a 'Magyar Párt elnöki tanácsának tagja, szóval, tollal egyaránt tevékeny részt vett a párt életében : a szervezési, a képviselőválaszfási mozgal' inakban, a különféle gyűléseken ; az élen járt az Erdélyi Kaf. Nép' szövetség csikmegyei tagozatainak megszervezésében is. A felszab a' dulás után mint az Emke csíki választmányának elnöke, 1943. tava' szán megszervezte Csik minden községére kiterjedő, nagysikerű nép* nevelő körutat; neve, egyénisége valósággal vonzotta a lelkes, önkéntes előadó'gárdát; őmaga 12 faluban tartott előadást. 1944'ben a Társa' dalmi Egyesületek Nemzeti Együttműködésének keretében buzgón tevékenykedett a felvilágosító falujáró utakon. A Csikmegyei Magán*