Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1940

19 ziumot« s a két évig tartó »nagy gimnáziumot« tudják felállítani. 1818*ban Rudnay Sándor erdélyi püspököt a főkormányszék a róm. kát. tanintézetek legfőbb igazgatóságával bízza meg s ezt a jelentős hivatást az utána következő főpásztorok is odaadással töltik be. Haynald és Fogarassy nagynevű püspökök legfőbb gondjai közé tartozik Somlyói iskolánknak felgimnáziummá emelése. A mo­dern pedagógus szemével nézve igen érdekes az 1815-i rendelet, amely szerint nemcsak az emlékezőtehetséget kell fejleszteni, hanem az értelmet is és hogy a rossz tanulókat lehetőleg más pályára kell irányítani. Az is érdekes, hogy ebben az időben a székely tanuló beírásánál származását is bevezették : nemes, nemes székely huszár, nemes székely gyalog vagy egyszerűen székely. Nagyon megkövetelik a század első felében a latint és Fogarassy Mihály meg is jegyzi, hogy ez sajnos az anyanyelv rovására történik. Amikor 1820-ban rendelet jön a Habsburg birodalom történetének tanítására, a tanárok élnek az alkalommal s a magyar történelmet alaposan ismertetni kezdik. 1834-ben Györffi Ferenc igazgató kéri, hogy az omladozó szeminárium helyébe épülő új szeminárium magasságáig emeljék a gimnázium épületét is. Az építkezések 1837 tavaszától 1838-ig tartanak. Az 18484 tavaszi szabadságmozgalmak az iskolában is érez­tették hatásukat. Nagy volt a lelkesedés a diákok között, úgy, hogy a tanárok nehezen tudtak rendet teremteni. Azon év végén begyülő fiukat az egyik tanár ezzel fogadta: »Inter arma silent Musae«. Szét is oszlottak azok örömmel, a nagyobbak katonának mentek, a kicsik pedig Csíkszentmártonba, hadi iskolába. Már 1849 októbe­rében érdeklődik az erdélyi püspök Veress Ignác zárdafőnöknél, hogy milyen állapotban van az iskola s milyen tanárok maradhat» nának meg a »purificatio« után. Most kerül szó róla először, hogy világi papokat is vennének fel a tantestületbe. A katonaságtól megszállót iskola kiürítésére azonban csak 1851 nyarán került sor. A harci zajt követő ijesztő csendben Kovács Miklós akkori erdélyi püspök erélyes lépéseinek volt köszönhető, hogy a megrongált is­kola 1851. októberében újra felvehette a munkát. A szülőket érte­sítik, hogy az iskola október 26-án megnyílik. A javításra kiutalt összegek a hivatalos közegek kezén elsikkadnak, úgy, hogy csak egy év múlva lehetett az épületet becsületesen rendbe hozni. A tanulók közül egy sem látta viszont az Alma Matert.

Next

/
Thumbnails
Contents