Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1940
20 Az október végén összejött tanulókat négy osztályba csoport tosítják s egy terembe ültetik. Igen nehezen ment a tanítás. Tankönyv nem volt s a forradalmi proklamációk nyomásáért rossz szemmel nézett szerzetesek nem taníthattak. A főkormányszék úgy állította össze a tanári kart, hogy három világi pap, ideiglenesen két szerzetes és szintén ideiglenesen egy szerzetes igazgató, Varga Kelemen volt benne. Az intézet Kis gimnáziummá sorvadt. A következő tanévtől Szontagh József világi pap vette át az igazgatóságot. 1891 óta csak egy szerzetes tanár maradt, P. Kopatz Pátrik, aki még 10 évig és utoljára képviselte a testületben a szerzetházat, mint vallástanár, haláláig, 190Tig. Az új igazgató panaszolja, hogy a nagy nyomorúság miatt sem elég tanára, sem megfelelő felszerelése nincs az intézetnek, 1854-ben a tanári kar kéri, hogy a gimnáziumot egészítsék ki a felső tagozattal. Avval indokolja kérését, hogy ez az iskola katolikus hitben neveli a gyermekeket, akik Csíkból, Gyergyóból, Kászonból és Háromszékről be tudnak népesíteni egy nagy intézetet s végül is kevés költség kell hozzá, mert az elemit át lehet telepíteni a zárdába. Ettől az évtől kezdve Bodó Alajos áldozópap az igazgató. Iskolánk valóban igen népes volt akkoriban. Az 1854—55-i tanévre 116 tanulót kellett felvenni az első osztályba s nem engedték meg a párhuzamos osztályok felállítását. A tanulók egymásközt és tanáraikkal egyik nap latinul, másnap németül beszélgetnek. Németül azonban sem a tanárok, sem a diákok nem tudnak kielégítően. 1857-ben újra kérelmezik az iskola kiépítését s egy ház emelését 200 tanuló számára, ahol a fiukat szüleik látnák el élelemmel. Haynald Lajos erdélyi püspök veszi kézbe a dolog elintézését és leírásában megjelöli a módját, hogyan lehetne a katolikus hívők közadakozásából a szükséges öszeget előteremteni. Ősszel az V. osztályt már megnyitják s a következő tanévben a VI. osztály s vele együtt a tanítóképző is megnyílik. A fényes ünnepségeken maga a püspök is résztvett. Növendék rengeteg jelentkezik s az első osztályba csak olyant vesznek fel, aki tud már latinul olvasni. 1859-től szabad minden tárgyat magyarul tanítani. Ebben az évben a VII. osztályt is felállítják, A tíztagú tanári kar élén most Horváth Károly áll, aki kivételképen jól tudott németül. Az 1860*as évek a nemzeti szellem ébredését jelentik A nemzet nagyjairól lelkes ünnepélyeken emlékeznek még. Jellemző azonban, hogy amikor Adorján Imre tornatanár egyéb felszerelés
