Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1940

5

Majd iskolánk regi diákja, a gimnázium egykori neves igazgatójának és világi gondnokának fia: dr. Pál Gábor lép az emelvényre és üdvözli a csíki szék.ely nép nevében a honvédeket.

— Erdély keleti részén — kezdi beszédét kisebbségi küzdelmeink éLharcosa — felsorakozott sokat szenvedett •népünk a magyar állam képviselői előtt. Első szavunk az Istené. Az Úristen megsegített, megelégelte küzdelmeinket és visszavezetett Édesanyánk kebelére. Mélységes hódolat^ tál és szeretettel gondolunk vitéz nagybányai Horthy Mik^ lós Kormányzó Urunkra, aki békés utón megmentett és visszavitt minket a magyar állam keretébe.

A hála és elismerés hangján szól gróf Teleki Pál tni= niszterelnökről, gróf Csáky István külügyminiszterről, va* lamint a baráti nagyhatalmak vezéreiről. Beszéde további során üdvözli a magyar honvédséget,- vázolja a székelység küzdelmeit. Elmondja, hogy ki ez a nép itt, mit tett á múltban s mit szenvedett a 22 évi elnyomatás alatt.

— Szenvedtünk, küzdöttünk áz elmúlt nehéz évek során — folytatta ä szónok — de magyarok maradtunk s töretlen lélekkel állunk a feltámadás e nagy pillanatában. Szenvedtünk, de minden nyomorúságunkat elfelejtjük ebben a szent pillanatban.

Köszönetét mond azután dr. Pál Gábor a papságnak fajszerető és nemzetnevelő munkájáért, a hitvallásos iskolák tanítóinak és tanárainak, akik gyenge javadalmazás mellet igazi apostolai voltak ennek a népnek, nagy elhagyottsága és szenvedése idején, s akik oly felbecsülhetetlen szolgálatot tettek a magyarság lelkének megőrzésében. Hála illeti azokat az öntudatos magyarokat, akik az elnyomó hatalom önkényeskedésével bátran, a következmények latolgatása nélkül szembenéztek s példát adtak a gerinces, áldozatkész nemzeti harcra.

— Lehet, nem lesz könnyű dolgunk, de mindent elviselünk, csak az az uralom, ami elmúlt, ne térjen ide vissza