Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1940

26

Ugyancsak 1924-ben, júniusban volt az első u. n. examen de admitere, a felvételi vizsga a IV. o-ból az V.-be, Mänciulescu Alexe gyergyószentmiklósi áll. gimn. igazgató elnöklete alatt. A földmérőből lett tanférfiú úgy viselkedett, mint egy diktátor. A 22 vizsgázóból csak 8-at akart átengedni, azért, hogy a következő évre ne legyen V. osztály; a törvény szerint ugyanis a felső fokozaton egy osztályban legalább 10-nek kellett lennie, hogy az iskola folytathassa működését. Egy délután tartó heves küzdelembe került mig 12-nek az áteresztését sikerült kiverekedni.

1925-ben megjelent az Anghelescu-féle magánoktatási törvény, mely, mint a neve mutatja, a nyilvános élet számára kiváló vezetőket küldő, nagymultú hitvallásos iskoláinkat a magán-ügy színvonalára süllyesztette le s a korlátozások, ellenőrzések, megszorítások, büntető szankciók tömkelegével valóságos kényszerzubbonyt szabott rájuk. A törvény biztósította ugyan a szabályszerű követelményeknek megfelelő iskolák működését, de a zaklatásoknak tág teret nyitott. Nem is volt a fondorlatnak olyan fajtája, amit fel ne használtak volna, hogy beleköthessenek az iskolákba. A törvény 35. cikke iskoláinkba csak magyar anyanyelvűek felvételét engedélyezte. Akiknek neve idegen hangzású volt, vagy akikről ők ezt megállapították, bizonyítaniok kellett, hogy magyar anyanyelvűek. A hatóságok azonban bizalmas utasítást kaptak, hogy ilyen bizonyítványt ne adjanak ki. Sokat vergődtek e miatt az érdekelt szülők. Akiknek neve román hangzású volt, azokat egyszerűen elzavarták az iskolából (Opra Pál, Urszuly István).

1925-ben meglátogatott a törvény szerzője, a „praeceptor Romániáé“: Anghelescu. Kíséretével végigszaladt az intézeten. Közben nem mulasztotta el ráförmedni az ősz Kassai igazgatóra, hogy tanuljon meg románul. E látogatás után mind sűrűbben emlegették az intézetre sóvár szemekkel tekintgető románok, hogy : va trece la stat — átmegy az állam tulajdonába. A magyarfaló bukaresti lap, az Universul nem is szűnt meg sorozatos cikkekben támadni az intézetet, amint ők nevezték: „a magyarság fellegvárát“.

Ugyanezen évben teszik le a tanárok a román vizsgát Kolozsvárt. A vizsga elnöke, Dregán Miklós egyet, tanár megértő magatartást tanúsított.

1927 őszén kerül az iskola az első élet-halál válság örvényébe. E tanévben dr. Jénáki Ferenc igazgató két moldvai csángó fiút vett fel az I. o.-ba: Petre Dogariut és Gheorghe Ghitiut, magyarosan: Kádár Pétert és Gyüttő Györgyöt. Mivel mindketten hivatalos ro-