Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1940
15 ferencesek is. A század folyamán nagy virágzásnak induló szer» zetesrend 1650 körül a csíksomlyói és kantai <Kézdivásárhely> háznál az elemi osztályok mellé, az akkori elnevezés szerint, a grammatikai és humanior osztályokat is beállította. A székely fiatalság, mely addig Magyarország és Lengyelország katolikus iskoláit látogatta, egyre nagyobb számmal iratkozik be a szépen fejlődő csíksomlyói intézetbe. A ferences atyák előbb világ magisztereket alkalmaznak, de ^gondosan kiképzik őket s működésűket felülvizsgálják. A grammatikán kívül syntaxist és poézist tanítanak. A sors kemény keze azonban alig nehány esztendei működés után lesújt mind a zárdára, mind az iskola=palántára. 1661 júliusában Izmáéi budai basa, Ali basa s a tatárok Erdélyre törnek. A Háromszék felől előnyomuló tatár hordák Csíkot is elárasztják. A halál döbbeneté kiséri útjukat. Kilencezer agyoncsigázott, megré» mült ember Csík-somlyóra menekül s ott törnek rájuk október 21 »én a tatárok. A templomot, kolostort, iskolát felégetik s a tiz= ezernyi fogollyal, köztük nyolc szerzetessel, kikotródnak Csíkból. Visszahúzódásuk közben huszonhat templomot elhamvasztanak. Mennyi erő s elszántság kellett ahhoz, hogy a még szinte meleg hamvakon újra építéshez lásson valaki s mindent élőiről kezdjen! A Szent Ferenc»rend két kin agasió alakjának, Kájoni János atyának és Domokos Kázmér házfőnöknek, később püspök és apostoli vikáriusnak köszönhető, hogy az országosan gyűjtött alamizsnából 1664-ben a templom és kolostor, 1669-ben az iskola is újra felépült. Az utóbbi — természetesen — csak fából. A világi magisztereknek valamelyes segélyt folyósítanak Rómából s ezután is Róma figyelemmel kiséri az erdélyi szent Ferenc-rendi misszió iskolázási ügyét. 1690-ben már 171 székely gyermek éle- sítgeti elméjét a klasszikus tudományokon s négy évre rá számuk a 200-at is meghaladja. A koldusszegény iskolát csak a nagy buzgóság tartja fenn. S a vihar újra letöri a zsenge hajtást 1694«ben jön a tatár. Hét falut elpusztít. A legnépesebb Cibrefalvát örökre kitörli az élők sorából s Szentmihály 1000 lakójából hetet hagy életben. De Somlyón megjárja. Nizet Ferenc szerzetes atya, mint egykor Kapisztrán János, a grammatikai és syntaxis osztályok 200 növendékét fegyverbe szólítja. A környék apraja»nagyja, még az asszonyféle is, a kicsi, de lelkes csapat köré gyülekezik. A február 15»én Somlyóra törő ellenségnek neki rontanak s megszalasztják. A tatár-vezér fia is elesik. A tatár csapásból ez volt az utolsó. A XVIII. század elején a grammatikai és syntaxis osztályok
