Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1940

mellett, retorikai és poézis tanszéket is találunk. De olyan nagy a szegénység, hogy a két utóbbit nemsokára be kell szüntetni. 1717 óta még inségesebb idők következtek. A jórészben alamizsnákból élő szerzetház igen megérzi, mit jelent a szárazság, pestis és az elszaporodott egerek garázdálkodása.

Lukács Mihály csíkkozmási plébános, volt Somlyói tanár áldozatkészségéből 1725-ben új korszak nyílik gimnáziumunk életében. Ebben az évben arról értesíti Csíkszék hatóságát s a szer* zetház tanácsát, hogy az iskola kibővítésére, egy fínövelde alapi* fására s két tanár javadalmazására alapítványt akar tenni. Ez a nemes cselekedet a poézis és retorika tanszékekkel teszi.teljesebbé az intézetet. November 2Li végrendeletében a szemináriumot nevezi meg örökösének.

Lukács Mihály jóvoltából 1733-ban, a régi épülettől keletre felépül az új iskola, egyelőre fából, de kőalappal. Elég kicsi épület s nem is valami erős. Az ott dolgozó mesteremberek hanyagságából egy része le is ég közben s újra kell építeni.

1780 körül a székely nép megvalósítja a régóta vajúdó tervet, elhatározza egy új, tiszta kő-iskola felépítését, A gubernium nem akar hozzájárulni a költségekhez. S a csíki székelység a közért való áldozatos munkának megható példáját adja avval, hogy a nehéz időkhöz képest súlyos terhet teljesen magára vállalja s nemcsak maradék pénzecskéjét szánja rá, hanem a szükséges munkaerőt is maga szolgáltatja. Ez az épület, későbbi bővítésekkel megtoldva, ma is ott áll Csíksomlyón. A katonai és politikai hatóság csak annak a megállapításában segédkezik, hogy melyik község milyen anyaggal s mennyivel járuljon hozzá az építéshez. íme egy nehány példa arra, hogyan lehet a közérdekért áldozatot hozni. Epületanyagot ad Szt. Domokos, Szt. Tamás, Jenőfalva, Szt. Mihály, Szépvíz, Szt. Miklós, Borzsova, Deine stb. ,■ mészégetésre tü* zifát szállít Menaság, Szent^György, Bánkfalva,- kőfalnak anyagot hord Szt. Márton, Kozmás, Tusnád, Lázárfalva, Verebes, Szt. Si* mon, Csekefalva,- fövényt fuvaroz Szt. Király, Szt. Imre, Csató- szeg,- deszkát hoz Madaras, gerendát Dánfalva, vékonyabb fát pedig Rákos,- Taplocáról Somlyóra 35 ezer téglát visz át Csicsó és Madéfalva,- különböző munkákra vállalkozik Pálfalva, Csobot- falva, Szereda, Zsögöd stb. Máshol nem is találunk esetet rá, talán csak a napjainkban történő társadalmi megmozdulásokban, hogy egy emberközösség keze munkájával, jószántából adott anyagból és pénzből állítsa fel azt az intézményt, amelyet továbbfejlődése

Í6