Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1911

mm gadom, hogy a szó tágabb értelmében ez is szeretet. De mondanád-e szeretetnek, ha valaki csak vonzód­nék hozzád, szívesen keresné társaságodat; de soha­sem tapasztalnád, hogy kész éretted cselekedni, vala­miről lemondani? A szeretet nem annyira érzelem, mint inkább készség valaki vagy valami érdekében cselekedni még akkor is, mikor erőlködésünkbe, ál­dozatunkba kerül s mikor nekünk abból csak annyi hasznunk van, hogy cselekedetünk tudatában örömet találunk. Ismered a korinthusiak nagy tanítóját, szent Pál apostolt. Ö így rajzolja a szeretetet : „A szeretet tűrő, kegyes ; a szeretet nem irigykedik, nem fuvalkodik fel, nem nagyravágyó, nem keresi a magáét, nem ger­jed haragra, nem gondol rosszat; nem örül a hamis­ságon, hanem az igazságon örvend; mindent elvisel, mindent elhisz, mindent remél, mindent elszenved.“*) Szép, sok oldalú rajza a szeretetnek, de a gyen­gébbek kedvéért magyarázatra és kiegészítésre szorul. Mert a szeretet olykor szigorú bíró, komoly kritikus. Az igaz szeretet nem lehet tűrő, kegyes és nem hihet el mindent, mikor a türelem, hiszékenység és jóindu­lat a szeretett személynek kárára lehetne. A szeretet olykor fájdalmat is okoz, keserű orvosságot ad, éles késsel metsz, tűzzel-vassal éget, könnyeket fakaszt, mert tudja, hogy szeretetünk tárgyának javára válik. Ez a munkás, türelmes, áldozatra kész, figyel­mes, előzékeny és igazságos szeretet teheti eredmé­nyessé az iskolai munkát. Kedves fiam ! Nehány évet már eltöltöttél isko­lánkban és bizonyosan sokat tapasztaltál. Mit gon­dolsz, visznek-e a tanárok szeretetet az iskolába ? Ha a tanár minden egyes növendék iránt érdeklődik, intel­*) Kor. I. 13. 5

Next

/
Thumbnails
Contents