Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1911

sák egymást. Minden osztályban alakuljon ki nemes célú összetartás. Bűnös, makacs, dacoló, sztrájkoló összetartást láttam, de, fájdalom, a nagyratörő nemes összetartás élénk megnyilvánulására nem emlékszem.

Szép látvány volna, ha a növendékek osztályon- kint, az osztályvezető tanár irányítása nélkül is szervezkednének a tanév elején abból a célból, hogy az ő osztályukat a fegyelmi szabályok megtartásában, vallásos buzgóságában, az erkölcsök tisztaságában, társadalmi illemtudásban ne múlja felül egyik osztály se. Vagy ha ez igen magas, legalább legyen gondjuk arra, hogy osztályuk ellen se a társadalomnak, se a szülőknek, se az elöljáróknak ne legyen panasza.

Tanítsák rendre és tisztaságra, akinek nincs ahhoz érzéke. A durva beszédet javítsák ki, az illetlent utasítsák vissza. A bűnös hajlamú tanulótársnak beszéljenek a szívéhez, értelméhez; világosítsák fel, dorgálják meg szeretettel ; rajzolják szemei elé a károkat, melyeket magának és szüleinek okoz, és a veszélyeket, melyek testileg-lelkileg fenyegetik. Ha javíthatatlannal találkoznak, kérjék a szülőket és tanárokat, hogy gondoljanak ki valamit az ő megtérítésére és megmentésére, vagy távolítsák el; mert egy romlott alma százat is megronthat.

A restnek nyomják kezébe a könyvet, figyelmeztessék kötelességére. A gyengének mutassák meg, hogy lehet gyorsan és eredménnyel tanulni. Vannak gyermekek, akik három-négy évig már kínlódtak az iskolában anélkül, hogy rájöttek volna a tanulás mesterségének titkára.

Mikor ezt írom, fájdalom és öröm vegyül a szívemben. Fájdalom, hogy eddig sok baj volt; öröm, hogy ezután máskép lesz.

És te mit gondolsz, kedves fiam ? Boldog vol10