Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1910

ról értesítette Csíkszék hatóságát és a szerzetház tanácsát, hogy a csonka gimnázium kiegészítésére, egy finövelde alapítására és két tanári állás javadalmazására áldozatot kíván hozni és nov. 21-én kelt végrendeletében akkor tekintélyes értéket képviselő javainak örökösévé az általa alapított finevelőintézetet (szemináriumot) tette.

Ezzel új korszak nyílt meg az intézet életében. A szegény, de tehetséges ifjaknak megnyílt a művelődés csarnoka, hogy — a végrendelet szavai szerint — „az egyház és haza díszére és javára tehetségeiket kimiveljék“.

Az iskolát tekintve, a tatárbetörések veszedelme helyett új és állandó veszedelem keletkezett az 1764- ben hatalmi kényszerrel létesített határőrvidéki katonai rendszer felállításával. Csaknem folytonos harcba sodorta az intézet igazgatóságát a katonai parancsnokokkal, akik nem akarták, hogy az ők beleegyezésük nélkül a családok fiaikat iskolába adják és a tanárok oda befogadják. Napirenden volt a felnőtt tanulóknak katonai karhatalommal az iskolából elto- loncolása és szolgálatra kényszerítése, ami aztán az iskolai elöljáróság, politikai hatóság és a katonai parancsnokok részéről egész sorozatát szülte a guber- niumhoz intézett panaszoknak és válaszoknak, melyek kultúrtörténelmi és politikai szempontból egyaránt érdekes olvasmányok.

Csak egyszer s akkor is rövid időre enyhült ez a közel száz évig tartó feszült viszony az iskola javára.

Az összeomlással fenyegető emeletes faépület sok gondot okozott a szerzetháznak és a politikai hatóságnak. Csík-, Gyergyó- és Kászonszékek közgyűlése az elismerés legmelegebb hangján méltá119