Katolikus Főgimnázium, Csíkszereda, 1910

nyolva a csíksomlyói sz. Ferenc-rendi szerzeteseknek a tanítás körül kifejtett érdemeit, hogy hazafias és lelkes munkálkodásukat tovább folytathassák, 1780- ban elhatározta a kor igényeinek megfelelő iskola építését. És minthogy a gubernium révén pénzbeli segítség kevés állott rendelkezésére, rovatai útján hozta össze az építéshez szükséges anyagot és munkaerőt.

Ebben a munkában a katonai hatóság is támogatóig működött közre. A politikai hatóság képviselőivel közös egyetértéssel állapították meg, hogy melyik község mit és mekkora mennyiségben tartozik szállítani. Mennyi követ, meszet, fát vagy deszkát a katonai renden lévők, mennyit a politikai renden lévők az egyes községekben. Hány fuvart az egyik, hány kézi napszámot a másik.

Így épült fel 1783-ban az az iskola, mely későbbi kisebb toldásokkal bővítve, ott áll Csíksom- lyón s melyet egy létesítendő árvaház céljára nemsokára árván hagyunk.

Alig hiszem, hogy fordult volna elé hazánkban még egy eset, hogy egy vármegye, miként azt Csík-, Gyergyó- és Kászonszékek közgyűlése megtette, rovatai és közmunka útján építette volna fel középfokú műveltséget nyújtó iskoláját.

Lehet-e ennél fényesebb bizonyíték arra, hogy Csík lakossága akkor is kellő érzékkel bírt a kulturális haladás iránt; lehet-e fényesebb bizonyíték arra, hogy vezetői nem nélkülözték az ilyen munkához szükséges lelkesedés tüzét.

A katonai hatalmasságok, talán éppen közreműködésük révén, még erősebb jogot formáltak a befolyásra. Ők döntötték el, hogy ki járhat iskolába, ki nem. A végzettek pedig csak úgy léphettek va120