Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1909
5 legmerészebb katonai vállalatokra az a becsvágy ösztönözte, hogy fölebbvalói az ő erényeiben a magyar fajt becsülni tanulják. Hogy a nevezetesebb államok politikai s jogi viszonyait, közművelődési intézményeit, gazdaságát, kereskedelmét és iparát tanulmányozhassa, többször beutazta Európát, s Bécsben, Londonban, Párisban, Rómában és Athénben a műveltség akkora készletével és olyan főúri fénnyel lépett fel, hogy fejedelmi személyek, híres államférfiak, irodalmi és művészi előkelőségek barátságát nyerte meg. A nagy kiséret és fejedelmi fény, mellyel magát utazásaiban környezte, nem bíínös pazarlás és megvetésre méltó hivalkodás volt, hanem az az öntudatos cél, hogy a külföld szemében nemzetünk értéke emelkedjék. Ez volt az iskola, melynek tanfolyamain az ifjú Széchenyi végig haladott s amelynek tanulságait oly komolyan tudta értékelni és később nagy tervei kivitelében oly nagy sikerrel tudta értékesíteni. Atyja példáját követve, sokszor elgondolkozott hazája sorsán ; de most, midőn már tapasztalatai alapján hatalmában állott nemzetét a küllőid szerencsésebb nemzeteivel összemérni, ki nem mondható kínos érzet támadott szivében. Mert a legnagyobb fajszeretet sem tudta eltakarni azt az igazságot, hogy hazánk a nyugati műveltség köréhez tartozó nemzeteknél hátrább állott művészetben, tudományban, általános műveltségben; hátrább állott az iparban, kereskedelemben, mezőgazdaságban és a közlekedés eszközeiben, amiktől az országok anyagi jóléte és egyesek kényelme függ. Ha egyesek, költők és politikusok, látván e bajokat olykor-olykor fel is jajdultak, a bajok megszüntetésére gyakorlati utasításokat adni nem tudtak. A jogokból kizárt nép beletörődve sorsába egykedvűen húzta a megszokott igát; a kiváltságos nemesség pedig elfeledve, hogy rég nem teljesített szolgálatokért kapta jogait, derült hangulatban élvezte a lét javát : a jobbágy-kézzel művelt nagy birtok terményeinek bőségét és nagyfokú személyes szabadságot. Volt alkotmányunk, mely legalább is a szabadság eszméjét biztosította s a viszontagságok között is fenntartotta; de
