Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1906

az igaz erkölcs szépségét, az irigyek tilndérségét Meg látátok annak érdemét, az irigy álnokok veszedelmét.

így jár akinek irigysége

Nem szűnik kedve mig telik benne.

Így e mettzet kép reménysége gödröt ás hogy nyakát szegje benne;

O! te világ álnoksága, telhetetlen csalfasága,

Vagyon ki a király pálczáját usztitya s másra fújja fulánkját.

Mert ha híres vagy és érdemes ha szerencsés nagy oknál kedves nevedet világ előtt gyalázza majd csalárdul ezt is meg alázza álnokságát el takarja, szerencsédet felzavarja;

Csak kendőzőt külső szint mutat, tisztednek ha lehet ás mély kutat.

Azért kiknek irigy szemeket álmokot rontyák és kedveket, jo híretek nevetek szurkályák, fonnyat irigy sziveket rongályák, távoztassátok mint kigyot, a sik ösvent mel meg fagyot;

Intünk már hív tisztelőitek, maradunk békével el mehettek.

Tartalmánál fogva legérdekesebb az utolsó darab, amely igazi komédia s amely miatt nyerhette a kötet az Actiones Comicae címet. Cinre: Rusticus Inrperans a Spectabili Praenobili Nobili ac Docili luventute Scholastica Gymnasy Csík Somlyoviensis Sub Cura R. P. Scenice exhibitus. Anno 1780 S. Antonio Sacro, Professore Fre Reginaldo Szentes.

A darab prológusból, 4 actusból és epilógusból áll; az első két actus 4, a harmadik 6 s a negyedik 5 scenás.