Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1903
Egy asszony halt meg itt az éjjel Szól a közönbös idegen. „Jó asszony volt — szól a rokonság — Hja nincs maradás ide lenn!“ A pap azt mondja : “Hivő lélek.“ Az orvos: „Egy nagy betegem“ A férj a koporsóra nézve. Csak annyit mond, hogy: „Mindenem.“ A férj egy szava „Mindenem“ többet rejt magában a regény íróra nézve, mint egy hosszú nekrológ, hisz teremtő képzelete megalkothatja e szóból a bonyodalmat: a szülők ellenkezését, az akadályokat, melyek az egybekelés elé gördültek, az álhatós és kitartó szerelem győzelmét, a boldog családi életet, egy végzetes félreértést, mely boldogságukat feldúlta, az ártatlan nő néma bánatát és szenvedését, melynek végső jelenete a halál s végül a költői igazságszolgáltatásban a férj bünhődését, ki a végén látja be tévedését, és a fájdalom súlya alatt megtörve e szóban fejezi ki veszteségét : „Mindenem.“
