Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1903
A regény eszméje. A művészet minden fajának terméke csak úgy tekinthető remekműnek, ha megfelelő szép formában valami eszmét is képes kifejezni. A nemes formát és eszmét nélkülöző alkotás nem tud esztétikai gyönyört kelteni. Valamint a márványtömb még nem szobor és csak az ihletett művész vésője alatt alakul azzá, ép úgy a regény anyagát képező cselekmény is csak a művészi elrendezés, főleg azonban valamely szép eszme kifejezése által válik regénnyé. A regény eszméje legyen nemes. E kivánalom minden, de főleg az irányregényben keli hogy érvényesüljön, melyben az író egy egész osztály sorsának javítását, vagy valamely előítélet, balvélemény eloszlatásának nehéz, de magasztos eszméjét célozva, a költészet, főleg a regényirodalom nagy befolyását is felhasználja, hogy nemes tervét megvalósítsa. Nemes eszmének áll szolgálatában Eötvös J. br. „A falu jegyzője“ című regénye, mely a megyei rendszer visszaéléseit megvilágítva ezek orvoslásának szükségességére a müveit közönség figyelmét felhívta. Eötvös József br. többi regényei is egy-egy szép eszme hordozói. „Karthausi“-ban Gusztáv a szenvedések tüzében megtisztult szívvel hirdeti Életemnek emléke őrizze meg az önzéstől íelketeket, bús napjaitok el fognak múlni, a világ fájdalmát kedveseitek ölelése, kedveseiteknek sértéseit a világ fogják kipótolni, csak az önzőnek nincs vigasztalása a földön.“ (Gyulai Emlékbeszédek 42. old.) „Magyarország 1514-ben“ című regényében a demokrácia és a valódi emberszeretet eszméjét igyekszik olvasóival megkedvelteim. ■í
