Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1902
48 Bánffy ezalatt Kolozsvárra ért, egybe gyűjtötte hadait s Sza- mosújvárra ment, azt hívén, hogy az egész csak halálos ellenségeinek Béldinek, Kapyuak és gr. Csákynak a munkája. Ezért Apafinak követek által és levélben is tudtára adta, hogy hajlandó a kibékülésre, csak adják vissza feleségét és térítsék meg áz okozott károkat.1) De ez nem magán boszú volt. A mint nov. 18-án megnyílt az országgyűlés, Teleki rávette a fejedelmet, hogy maga álljon a mozgalom élére. Ezt azonban nem azért tette, hogy saját magát fedeztesse, mintha neki az egészben semmi része nem volna, hanem mert az okosság tanácsolta, hogy a hatalmas Bánffy ellen, ki immár a német őrséget kezdette maga köré gyűjteni, a fejedelem lépjen fel. A büszke Bánffyt, ha hajolni nem tudott, meg kellett törni. A mikor Bánffy mentegetőzött, Apafi már megtette ellene a kellő lépéseket. Mindjárt nov. 19-én megparancsolta Csik, Gyergyó, Kászon,2) Sepsi, Kézdi, Orbai és Maros székek rendéinek, hogy a Bánffy Dénes okozta motusok miatt felüljenek és Szamosujvárra tartsanak ;3) nov. 26-án pedig a tanácsosokat biztosította, hogy Bánffy kéréseire nem hallgat, hanem elfogatja.4) Bánffy ezalatt kapkodott ide-oda, mintha fejét vették volna. Szamosujvárról Kolozsvárra jött, követeket küldött Apafihoz,5) majd némi haddal s pár taraczkkal Ajtonig ment,0) s midőn hadai parancsot vettek a tőle való elállásra, Kolozsvárra vonult ismét vissza.7) Teleki s a többi urak a fejedelemmel együtt nagyon ügyeltek arra, nehogy Bánffy elszökhessél E czélból Béldi, ki időközben a hadak feletti főparancsnokságot átvette, a székely csapatokkal minden útat elzáratott.8) Nem sok szükség volt már erre, a kolozsvári őrség, midőn Apafi hódoltató parancsát vette, maga >) Tör. m. kori Tört. Emi. 1., VII. 271. s köv. 288—290. 11. 2) Árpádia 1835. évf. 93. 1. s) Gr. Kemény J., i. gy. XIX. 4) Érd. Orsz. Emi. XV. 444, 445. 11. ») Tör. m. kori Tört. Emi. 1., VII. 288-290. 11. 6) Bethlen M., I. 410. 1. *) Tör. m. kori Tört. Emi. 1., VII. 288-290. 11. 8) Érd. Orsz. Emi. XV. 446. 1.
