Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1902
43 dókkal, hogy a bujdosók, kik a fejedelem támogatásában már-már kételkedni kezdettek, meggyőződjenek az erdélyiek hűséges barátságáról. Ezalatt Lengyelországban még a múlt évben elhunyt Mihály helyébe a híres törőkverő hadvezért Szobieszki Jánost választották meg királylyá. Ez mindjárt uralkodása elején lépéseket tett, hogy a törökkel békét köthessen. Közbenjáróul Apafit kérte fel,1) ki saját emberét adta Kar- wowszky követ mellé s meleg ajánlással küldötte a portára.2) De a lengyel király táborba szállott, mert nem sokat remélt a békealkudozásoktól s innen a táborból köszönte meg Apafi figyelmét s a követe iránt tanúsított eljárását.3) Teleki ugyanakkor, midőn Karwpwszky Erdélybe jött, felajánlotta szolgálatát a lengyel király számára, mit Szobieszki jó néven vett.4) Az ö trónfoglalása Erdélyre nézve is fontos annyiban, hogy ő kezdette a közvetítő szerepet játszani Erancziaország és Erdély között. Még a táborból is felszólította Apafit a franczia királylynl való szövetkezésre. A hírnök, ki e levelet vitte, Beaumont ezredes azt a megbízást kapta, nyerje meg a fejedelmet, hogy vagy ő maga fogjon fegyvert vagy pedig Telekit állítsa a bujdosok élére.5) Beaumont Kővárra ment Telekihez s együtt tanácskoztak a részletek felett s mint látszik, nem kevesebbről volt aszó, mint arról, hogy Wesselényi helyébe Teleki álljon a bujdosók élére.6) De mielőtt erre került a sor, előbb tisztában kellett hoznia Erdély belügyeit, melyeket most egy büszke és gőgös főúr nagyravágyása megzavart. Bánffy Dénes volt ez, kivel Telekinek le kellett számolnia. Bánffy és Teleki eleinte jó barátságban állottak egymással ; mindketten a régi Kemónypárt hívei voltak, de mig Teleki Apafi mellett felhagyott a bécsi udvarhoz való ragaszkodásával, addig Bánffy hűségesen kitartott és épen ez okozta romlását. •) •) Tör. m. kori Tört. Emi. 1., VII. 239, 240. 11. 2) U. o. 249, 250. 11. 8) Eredetije Gr. Kemény J., i. gy. XIX. 4) Érd. Orsz. Emi. XV. 425, 426. 11. ») Történelmi Tár 1882. évf. 333. s. köv. 11. *) Érd. Orsz. Emi XV. 429, 430. 11.
