Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1902
44 Bánffy — mint a német udvar barátja — egyenesen ellentétben állott nemcsak Telekivel, hanem egész Erdély politikájával; pedig nem volt tanácsos. A török ugyan mindig halogatta a bujdosók felkarolását, de azon határozott szándékkal, hogy csak az alkalmas pillanat jöjjön el, legott megsegíti. Ennek tudata volt az, mi Teleki szilárd elhatározását, hogy semmi áron nem engedi meg az oly sokáig várakozó magyar rendek cserbenhagyását, még inkább fokozta, mig Beaumont franczia követ megérkezése teljesen meg- szilárditotta. Teleki az éles politikus, a mindenre figyelmes diplomata szemeival látta már, hogy a magyar elégületlenek ügye olyan állapotban kezdett jutni, melyből — ha a szerencse kedvez — sokat lehei remélni. Cserei Mihály, különben érdemes krónikása e kornak, úgy tünteti fel a dolgot, mintha a Bánffy megbuktatásában egyenesen a Teleki nagyravágyása játszotta volna a főszerepet.1) Korántsem akarjuk mentegetni Telekit, de a történeti igazság tartozunk annak kijelentésével, hogy Cserei állítása még a valószínűségnek sem felel meg. Annyi igaz, hogy Teleki nagyravágyó ember volt, de tetteinek rugója inkább a haza, mint saját érdeke, különben is jól tudhatta, hogy Erdély hatalmának, tekintélyének növekedésével a saját maga befolyása, állása is emelkedik. Hatalmassá, nagygyá akarta tenni Erdélyt, visza kívánta állítani régi fényét, minővel egy Bethlen Gábor, egy I. Rákóczy György alatt birt. Hogy ezt elérhesse, legczólszeriibbnek tartotta Erdély csatlakozását a magyarországi mozgalomhoz, de nemcsak osztályosa legyen ennek, hanem legyen a vezére, vállalja magára az egésznek a vezetését. Biztosnak hitte, hogy ha bujdosók törekvéseit siker koronázza, a jutalom sem marad el. Teleki minden erejét felhasználja, hogy e politikát keresztülvigye s épen azért, mert ennek jóságában nem kételkedett, buknia kellett annak, ki ellene foglalt állást. Pedig ugyancsak hatalmas ellenlábasra akadt Bánffy Dénes, személyében, ki nemcsak a magán életben, hanem a közügyekben is ezer jelét adta annak, hogy mig ő él, addig Erdély belnyugalma és biztonsága, valamint követendő <) Histór áj a 71. s köv. 11.
