Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1901
4:-5 között Décsén táborozott, honnan Egerbegyre, majd a Szamos mellé Bonczhidára húzódott. Itt találkozott vele a Bécs- ből hazatérő Bánffy, s itt csatlakozott hozzá Teleki is. A császár üzenete abból állott, hogy minden sérelmet elfeledve, pártfogásába veszi Erdélyt s nyugalmáról gondoskodik.1) I)e a szemesebbek észrevették - jegyzi meg az egykorú Bethlen János —1 2) hogy semmi említés sincs Erdély kiváltságainak mikénti megtartásáról, mit, úgy látszott, a győzelem utánra halasztottak. Montecuccoli folytonos késedelme miatt nem látta tanácsosnak a fejedelem, hogy kevés szánni seregével, bár ezt idő közben a hajdúság is növelte Kapi György alatt, szerencsét próbáljon, hanem elhatározta, hogy ő keresi fel a német segítséget. Pekrit és Lázárt tehát hátrahagyta a székelységgel az ellenség nyugtalanitására s inig ő Szamos- ujvár, majd Hiiszt felé tartott, hátamögött lángtengerbe borították a virágzó vidéket a bucsaki tatárok. Szamosajvárt elhagyva július 29-én Emberfő és Négerfalva között ütött tábort, másnap a Mármarost és Erdélyt elválasztó havasok lábánál Oláhláposon időzött, honnan hadai a tatárok közeledésének hírére Mármarosba futottak, ő maga is vele maradt híveivel Husztra hátrált.3) A tatárok mindenütt nyomában voltak, de Emberfőnél nyomát veszítvén, Nagybányára csaptak, innen Szathmárig kalandoztak. Kemény is Sásvárig előnyomult, de alig helyezte biztonságba családját Huszton, már közelében volt a török. Ali Gyulafehérvár feldulása után mindenütt Kemény után haladt előre. Aug. 2-án Nagybányán volt s a fejedelmet lemondásra szólította fel, mert ha tovább is ragaszkodik méltóságához, romlást hoz úgy magára, mint hazájára, annyival inkább, minthogy a német pártolásába sem bizhatik.4) A gőgös basa a Kemény megrémitésére egészen Nyaláb- várig nyomult s Hasszán basa által feladásra szólította fel Huszt várát, de Bánffy Dénes ágyukkal felelt. Ali belátván, 1) Bethlen I. 231- 1. 2) U- o. 232- I. 3) Bethlen I. 232-235- 114) Szilády Á. es Szilágyi S. Török—magyarkor! Történelmi Emlékek 1. osztály- V. k- 495-498- 11,