Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1901

maga eleven, világos előadásával le is Írja az egész utazást. A követek Szathmárig a saját alkalmatosságukkal mentek, innen kezdve a némettől felállított rendes postákon, de mindenütt lóháton. Nagy kerülőt tettek a török birtokok miatt. Szathmárról előbb Tokajnak, innen felső Magyarországnak vették utjokat s Kassán, Eperjesen, Lőcsén, Bajmóczon és Galgóczon át értek Pozsonyba, a hol Bánffyt Lauzer Gábor főpostamesternél találták. Itt érte utói őket Csernátoni, ki a postaló hiánya miatt maradt el Szathmárt. Pozsonyból rövid időzés után Bécsbe mentek, hol a Dunakapuhoz közel az „Aranyos szarvasnál“ szállottak meg.1)

De Telekiék minden jóakarat mellett sem tudtak sok eredményt elérni. A bécsi udvar megelégedett annak kijelentésével, hogy a békét csak abban az esetben tartja meg a törökkel, ha ez Erdélyt nem háborgatja.1 2) Midőn azután mind több és több hir jött, hogy a török komolyan harezra készül, csak akkor adták ki nagy nehezen a rendeletet, hogy az örökös tartományok hadai Montecuccoli vezérlete alatt Magyarországba induljanak. De mindez csigagyorsasággal történt.

Kemény ezalatt, mig Telekiék a német segedelmet sürgették, a Barcsayakkal végzett; előbb Andrást akasztatta fel a fogarasi vár piaczán, Ákost pedig, minthogy több és több adat került napfényre titkos ármánykodásairól s a török hadak is közeledtek, mindjárt a júniusban tartott medgyesi országgyűlés után szoros őrizet alatt Kővárba indította, de a kisérő katonák Répa nevű falunál meglövöldözték a szerencsétlent.3 4)

Bármennyire szorgalmazták is Telekiék a segítséget, a bécsi udvar a helyett, hogy azonnal tekintélyes haderőt indított volna Kemény segedelmére, haszontalan irogatással vesztegette az időt; pedig a török nem pihent ezalatt. Előbb Izmail budai basa, majd Ali rontottak be Erdélybe, iszonyú pusztítás között nyomultak előre, feldúlván Szászvárost, Szászsebest és Gyulafehérvárt.*) A fejedelem Enyed és Torda

1) Bethlen Miklós Önéletírása I. k. 27. 1—276- 11.

2) Szalay László, Magyarország története V- k. ö7. 1.

3) Bethlen I. 227 1. Szalárdi 609, 610. 11.

4) Bethlen I. 227-230- 11- — Szlárdi 612.