Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1901
83 volt nehéz s hamar sikerült Stépán Ferencz és Rácz János segítségével.1) Az ezután következő események azt mutatják, hogy Teleki, talán mivel a Mikiiével való szövetségtől sokat reméltRákóczynak, minden erejét arra fordította, hogy Váradot teljesen a Rákóczy hatalmába juttassa. 0 és Stépán elfogatták a Rarcsay követét, de sajnálatukra semmi fontos Írást nem találtak nála; azután a drabantok segítségével, kik előtt nagy népszerűségnek örvendettek, egyenesen azt akarták, hogy a Rákóczy gyű lölő tiszteket megkötözve Erdélybe küldjék a fejedelemhez, ha a várat semmiképen sem tudják megszerezni.1 2) Ezen utóbbira azonban nem volt szükség, mert a tisztikar Haller Gábor főkapitánynyal együtt meghódolt Rákóczynak.3) Úgy látszik, hogy ezt előmozdította azon páratlan bőkezűség is, melylyel Rákóczy, Teleki, Stépán és mások hűséges szolgálatait jutalmazta.4 5) Teleki azután Váradról kisérte figyelemmel Rákóczy élet-halálharczát. A vár fontossága, valamint azon jelentékeny szerep, melyet ennek megtartásában elfoglalt, nem engedték, hogy hőn szeretett fejedelme oldalánál küzdjön. De igy is hűséges szolgája maradt urának s ha nem is szerezhetett babérokat a harczmezőn, nem kis szolgálatot tett akkor, midőn barátai támogatásával mindvégig megtartotta Váradot a jobb sorsra érdemes Rákóczy hűségében. Mert bizony Rákóczy jobb sorsot érdemelt volna, igy azonban a több éven át folytatott hősi küzdelemnek ő lett az áldozata. Még azok a sakkhuzások sem mentették meg, melyeket trónja biztosítására tett azáltal, hogy Havasalföldön Mihnét, Moldvában pedig Konstantin vajdát vonta szoros szövetségbe. A porta most is, mint pár évvel ezelőtt, itt tette előbb semmivé a Rákóczy hatalmát: még novemberben mind a két vajdát elűzte.6) A fejedelem végbukása immár csak hónapok kérdése lehetett. Rákóczy Szászvárosnál táborozott, midőn hírét vette, hogy a budai basa erős haddal jő ellene. Azonnal intézke1) Szalárdi 454., 455. 11. 2) U. o. 450. 1. 3) U. o. 461—403. II. — Bethlen 1. 101, 1. 4) Szalárdi 401., 402. 11. 5) Bethlen I. 123., 124. 11, 3
