Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1900
11 meknek mindenesetre pihennie, játszania is kell. Jó, ha a szülő is velők játszik, mi is gyakran gyermekké leszünk közöttük, de aztán meg is kell ám a játékról a munkásságra való átmenetet csinálni. A játék azonban mindig a munka után következzék, mint megérdemelt jutalom. A tanuló is sokkal nyugodtabb lélekkel játszik, ha tudja, hogy kötelességét becsületesen elvégezte. Tehát a munka és munka ! Ezt a szót hangoztassuk mindig és mindig iskolában és szülői házban, ezt a szót magasztaljuk fel saját munkánk révén. Dolgoznunk kell, ha azt akarjuk, hogy a tanuló is dolgozzék. Az iskolában váltig ostorozzuk a restséget, tegyék meg azt a szülők is. Példákkal színezzük ki a kirívó ellentétet a becsületes munkásság és a léha restség közt. Tegyenek igy a szülők is. így bizony, mert: „midőn a restség s unalom puha párnáin heverészünk, mindenre ráérünk s rósz gondolatok, mint sötét denevérek kezdenek röpködni agyunkban, a korcs, fajtalan érzelmek mint megannyi felmelegült kigyó- fészek emelgetik fel fejüket.“ (Mindszenty.) S mit mond Bougeaud a nagy orleansi püspök: „Hat ezer év tapasztalata mondja, hogy nagyság, szépség, erény, nemesség, erő az emberben a munka arányával növekszik.“ „Studia adu- lescentiam alant“ mondja Cicero s példák százai bizonyítják, hogy munka a porból a tisztelet trónusára emelte az embert. Martinuzzi porból bíborossá lett, Munkácsyt, a hajdani kis asztalos inast az egész müveit világ tisztelete és bámulata veszi körül, Burns a nagy költő kezdetben napszámos volt. A munka legyen azonban rendszeres s alkalmazkodjék az iskolai rendszerhez. A betüfalástól óvni kell a tanulót, mert az a tudákosságra vezet. Nagyon árt, ha a szülő nem elég körültekintő a tanuló mulasztásaiban. Egy veszedelmes járvány dühöng a tanulók közt, a leckebetegség. Minden kicsinyes ok ne legyen elég arra nézve, hogy a fin órát mulasszon. Gyakorta ismétlődő, bár egyenkint rövidebb mulasztás veszélyezteti a komoly sikert. Lejegyzett adatok bizonyítják, hogy rendesen a legléhább fiuk mulasztnak a legtöbbet. Ha a tanár feleletre szólítja, azzal védekeznek, hogy nem voltak jelen a magyarázaton, a tanár minden esetben újból nem magyarázhatja, mert akkor csorbát szenved
