Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1899

13

A „Faludi Ferenc költeményes maradványai“ című műben, melyet Révai Miklós adott ki Győrött 1786—87-ben a költő énekein és pásztor énekein kívül találunk egy „Jegyzőkönyv“ -et melynek következő fejezetei vannak:

1. Magyar közmondások.

2. Szépen illő társigék.

3. Szép magyarázatok.

4. Ekés mondások.

Miként a „Jegyzőkönyv“-nek felsorolt fejezetei is elárulják, Faludi is szeretettel gyűjtögette össze mindazt a mit a népköltészet termékének tartott. Az 1789—92-ig Fécely József szerkesztette első tudományos folyóiratunk a „Mindenes Gyűjtemény“ is közölt találós meséket és rejtett szókat. Igaz, ezek a rejtett szók csiszolt apró, versecskék voltának s többnyire Földi, Fejér és Édes tollából kerültek ki, de a tárgyat a népköltészet találós meséiből merítették.

Önálló gyűjtemény ke aNoszkó Alajos: „ Firág-szótár“-a mely Pesten jelent meg 1791-ben. Noszkó betűrendbe veszi a fontosabb fogalmakat s egy csoportban közli valamely fogalomra vonatkozó összes közmondást és példabeszédet.

A jeles költőnek és nagy tudósnak Baróti Szabó Dávidnak szintén van egy népköltési gyűjteménye, melynek cime: „Magyarország virági“ (Komárom, 1803).

E könyv is mint az összes eddigi gyűjtemény, kizárólag közmondásokat és példabeszédeket tartalmaz.

Csokonai Vitéz Mihály is gyűjtött egy füzetke népköltési terméket, de a füzet, fájdalom, elveszett.

1804-ben jelent meg Budán Szirmay: „Hungária in parabolis sive Commentarii in adagio et dicteria Hun- garorum. Editio altera, prioré longe auctior et emen- datior“ cimű munkája. Valójában nem is népköltési gyűjtemény a könyv. Szerzője rámutat az egyes közmondások forrására s legtöbbször a történelemből, vagy a mondák és hagyományok világából meríti érveit. Erdélyi János kissé túlzott elragadtatással igy jellemzi e könyvet: „Alig van

könyv, mely deákul írva magyarabb volna, még Névtelen Jegyzőt sem véve ki“.