Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1899

14

Tóth Béla pedig így szól: „Anonymus mellett a leg- magyarabb munka, melyet valaha deákul Írtak. Ez a vén könyvecske, a maga jámbor hiszékenységével, egyűgyű szófejtéseivel, jóízű, de kevés hitelű anekdotáival a külföld nagy forrásainál is többet adott nekem ; mert megszoktatott arra, hogy az ilyen történeti műnek tükröznie kell a magyar észjárást, a magyar jókedvet, ha bohóság és egy csöpp sza- badszájuság árán is olykor“. Némely közmondásunkat egyenesen Szirmay köté össze történeti életünkkel.

Pálócy Horváth Ádám nevét főkép dalai tették nevezetessé, ama dalai, melyekben a népdalok eleven hangját és egyszerű felfogását elég szerencsésen eltalálta, azonban az irodalomtörténet azt is tudja róla, hogy igen szívesen gyűjtögette a népköltési termékeket, főleg a tájszólásokat. „Ó és uj mintegy ötöd/'élszáz énekek, ki magam csinálmányja, ki másé“ című 1813-ban megjelent könyvében a régibb magyar népköltészetnek igen sok gyöngyét közli. Beékelt saját versei is ezek hatása alatt készültek. E könyvön kivid Horváthnak még két kéziratos gyűjteményéről kell megemlékeznünk. Az egyik Rákócy kori kurucos énekeket és népdalokat tartalmaz, a másik közmondásokat és példabeszédeket. (1819).

Dugonics András, a tudós piarista nagy kedvvel és szeretettel gyűjtögette össze a népköltészet elszórt kincseit de ő is, mint eddigi elődei, sajátságos módon csak példabeszédeket és jeles mondásokat gyűjtött, holott bizonyosan volt az ő korában virágzó népdal, népmese, néprege költészet. Munkájának ciine: „Magyar példabeszédek és jeles mondások. Összeszedte és megvilágositotta Dugonics András. Szeged 1820 két kőnyomatú arcképpel, P. Cliri- sostomus által irt életrajzzalíl. Griinn Orbán szegedi nyomdász kiadása. A két jókora kötet a gyűjtő 40 óv derekas munkájának eredménye. Közmondásokon és példabeszédeken kívül a nép ajkáról ellesett hasonlatokkal 44 lapot tölt be s e tekintetben jóformán az első. Munkájának kiegészítéséül számos történeti és nyelvészeti jegyzetet csatol, melyek javarészt elfogadhatók, de vannak helylyel-közzel el nem fogadhatók is.