Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1899
31 Népmondáinkról és népmeséinkről. Bizony, gyűjteményeink nópmondákban elég szegényesek. Igazában csak krónikáinkat nevezhetjük népmonda gyűjtésnek, hiszen az a kevés és hézagos a mi ránk maradt ezek révén maradt reánk. Krónikáink vetnek egy kis fényt a magyar nemzetnek homályos keletkezésére, azok őrizték meg Etelének az Isten ostorának, Csabának, Álmosnak a szentnek és a honfoglaló Árpádnak dicső nevét, a Lehel mondát; a Kézay krónikájából tudjuk mint győzi le Botom! a görög óriást s tör bánija ütésével nagy rést Byzáncnak érckapuján. Elvegyitve jelennek meg azokban költészet és valóság. Az avatott szem és jó érzék észre veszi, melyik a száraz való és melyik a költészet. Vagy tán száraz próza és nem szinarany költészet ez a mit Székely István krónikájában találunk: „Detre pedig a nill vasat homlokába bevivé Romaba a kit a Magiaroc oda lőttek vala. Erről neveztetic ő mind e napiglan halaltalan Detrenec, hog’ oll nag’ hoszu utón a nil’ vasat anni ideig homlokába el szénvethette volna“. És ki tartaná rideg valónak a gyönyörű Csanád mondát, pedig a krónikás ezt is minden szín nélkül ép oly érzéketlen hangon beszéli el mint a legprózaibb valót. Csanád vezér Achtum félpogány vitéz ellen küzd s őt le is győzi. Vetélytársa Gyula vezér levágja Achtum fejét, elviszi István királynak a miért is a király sok kitüntetésbe részesíti, az igazi hőst pedig mellőzi. Mikor megtudta mellőz- tetésének okát igy szólt a királyhoz: „Si caput régi attulit cur etiám linquam non apportavit?“ A csel kiderült s a király Gyulát udvarából elűzte. A Csanád mondának egész meseszövése, kifejlete, költői igazságszolgáltatása hiven feltalálható az „Obsitos katona“ című népmesében. Ebben a Csanád vezér szerepe egy kiszolgált katonának jut, ki megvív egy 24 fejű sárkánnyal, legyőzi s igy a király Ígérete értelmében joga vau a király kisasszony- kezéhez. A sárkány 24 fejét ellopta a király kocsisa s im, ő követelte a király kisasszonyt. Később jelentkezett az obsitos, felmutatta a sárkány nyelveket, a csel itt is kiderült s az álnok kocsis elvette méltó büntetését. Mi ez, ha nem a Csanád monda más változatban V A Csanád monda ezer éves, az Obsitost ma is mesélik. Ez a
