Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1899

25

kihámozta az igazi zenestilust. Két kisebb gyűjteménye után 1882-ben adott ki egy nagyszabású 3 kötetes gyűjteményt, mely 532 szövegdal mellett 300 dallamot tartalmaz.

Bőven van e könyvben képviselve a szerelmes, tréfás, gúny és bordal. A híres, szép Rákócy imádsága képviseli az egyházias dallamot; a milyen szép, egyszerű a dallam, olyan szép és szivreható a szövegis.

„Győzhetetlen én kószálom Védelmezőin és kővárom A keresztfán drága áron,

Oltalmamat tőled várom.

Érdekes, hogy a székely népballadák zenei motívuma nagyban emlékeztet a „Jeremiás siralmainak“ zenei stíljéhez mely körülményből Bartalus azt következteti, hogy a népköltemények dallamai jó nagy részben a zsoltárokból eredtek. A népdal szövege és dallama egyszerre születnek s innen magyarázható az a művészjelenség, hogy a dallam és a szavalat sohasem ellenkeznek azokban. A népdal főjellemvonása az egyszerűség, hiszen csak az egyszerű dallamot tanulhatja meg és zengheti a nép egyszerű fia, leánya.

Ugyancsak e tekintetben nagy buzgóságot fejtettek ki Bartalis előtt és után Fogarasi János, Mátrai Gábor, Szini Károly és Limbay-Nemesovics.

A Kisfaludy Társaság nem elégedett meg az eddigi gyűjtésekkel, hiszen jól tudta, hogy még temérdek kincs fekszik felkútatlanul és 1861-ben újra elhatározta, hogy új folyamot indít. E gyűjtemény szerkesztésével előbb erdélyit, ennek vonakodása után Gyulai Pált bízták meg, kihez később Arany László szegődött társul, inig az új gyűjtemény sajtó alá került.

Maga Gyulai is gyűjtögetett s a mi megbízhatót talált folyóiratokban, ujságlapokban és naptárokban, azt gyűjteményébe mind felvette. A kiadás azonban fedezet hiánya miatt újra késett. Jó tiz esztendőbe került.

A „Magyar népköltési gyűjtemény * első kötetét karácsonyi mysteriumok és vizkereszti játékok vezetik be. Szinte mindenik más vidékről való és más gyűjtő búzgol- kodása folytán került a könyvbe.

E gyűjtemény az első, mely a népszellemek ilyen termékeit is közli.