Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1898
— 6 — Az egész székelység ős időktől fogva három rendből állott, u. m. főnépből (primores), lófőkből (primipili) és a községből (gyalogok, pixidarü, darabontok). E felosztás — úgy látszik — a vagyonbeli állapot alapján fejlődött ki, de nem a jogi előnyök rovására, a mennyiben mind a három rendnek egyenlő jogai és kötelességei voltak. A főnép a leggazdagabb volt, belőle kerültek ki a generálisok, kapitányok, hadnagyok, zászlótartók, főkirálybirák, viczekirály- birák, táblabirák. A lófők képezték a sereg zömét, a lovasságot ; belőlük alakult meg a szék tiszti kara. Végül a köznép képezte a gyalogságot. Úgy a főnépnek, mint a lófőknek voltak jobbágyai, kiket földön lakóknak neveztek.1) Úgy a lófők, mint a gyalogok külön lajstromban voltak. Hunyadi Mátyás király 1473-ban rendelte el, hogy a lófők és gyalogok külön-külön felírassanak s egyúttal meghatározta, hogyan lehet magasabb osztályba jutni. E szerint ha valaki kitüntette magát s három annyi birtokot szerzett, mint a mennyi a saját rendjén valók közül bármelyiknek volt, magasabb rendbe kerülhetett.2) E beosztás eleinte az országgyűlésen vagy a szemlék (lustrák) alkalmával történt. A fejedelmek külön oklevéllel tették ezt. így emelte a lófők közé pl. János Zsigmond marosszéki szent- lőrinczi Másfél Andrást és Mártont,3) Báthory Zsigmond Eresz- tevényi Balázst,4) a főnép közé pl. János Zsigmond küsmődi Márton Jánost és Pétert,5) hogy többet ne említsek. Hogy minden székely valóságos nemes volt, tekintet nélkül a rendre, leginkább kitűnik azon jogokból, melyeket kiváltságos helyzeténél fogva élvezett s azon kötelességekből, melyek amazok természetes következményeiként reá nehezedtek. ‘) Benkő József, Az crdélyországi nemes székely nemzetnek képe. Kolozsvár 1806. 30—34. 11. Székely Oklevéltár 11. 100. 1. Ve- rancsicsnál Mon. Hnug. Kist. 2. oszt. 111. 285—289. 11. 2) Mátyás levele. Módra, 1473. decz. 9. Székely Oklevéltár I. 219-221. 11. 3) Gyulafehérvár. 1570. febr. 20. Székely Oklevéltár II. 291., 292. 11. 4) Gyulafehérvár, 1593. jul. 9. U. o. V. 152. 1. 5) Gyulafehérvár, 1570. ápr. 30. — U. o. 11. 296., 297. 11.
