Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1898

f

VI. FEJEZET.

Báthory Endre Erdélybe jövetele, fejedelemmé választása, helyzete. Az udvar és Mihály vajda szövetkezése. A vajda hitszegő támadása. A szenterzsébeti csata. Endre menekülése és halála. Emléke.

Találóan mondja Bethlen Farkas az 1599. évről, hogy a mit eddig Zsigmond fejedelem titkos terveivel főzött, azt az egészet ezen és a következő évekre öntötte a sors a nyomorúságok közös tavába.1) Ez év volt az, mely egy kalandort állított Erdély élére s a régi sérelmek áldozatává egy teljesen ártatlan ember tett.

Náprági és Bocskai a mint 'Prágába értek, azonnal hozzáfogtak a tárgyaláshoz s 1599. ápr. 6-án létre jött a szerződés, mely szerint Zsigmond Erdély helyett Trebischt vagy Leutomischlt nyeri s Erdély kormányát Miksa főher- czeg veszi át.2) De ekkor az erdélyi ügyek nagyot változtak.

A bibornokot Zsigmond levele gondolkodóvá tette. Tanácskozott Zamojskival és a lengyel királylyal s úgy látszik, ezek tanácsára elhatározta magát az útra. Kereskedőnek öltözve útra kelt s febr. 18-án Kolozsvárra ért. De eltávozása előtt Rudolfnak levelet yt, melyben okát adja hazatérésének : rokona a fejedelem meghívására jő Erdélybe, ő volt az, ki a királylyal való szövetségnek iparkodott megnyerni a fejedelmet s most, midőn a haza javáról van szó, megragadja a kedvező alkalmat.3) Alig értesült a fejede>) IV. 182., 183. 11.

2) Bethlen IV. 136. s köv. 11.

s) U. o. IV. 200 1. Snamosközy II. 209., 212. 11. Istvánfi 452.1.