Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1898
11 mezei munkákra, aratásra, kaszálásra, szóval oly szolgai munkákra, melyekre e szabad rend kötelezve nem volt. Természetes dolog, hogy a jogaiban sértett és különféle szolgálatokra kényszeritett nép — ha tehette — bosszút állott elnyomóin. Felgyújtotta a főnép épületeit s elvitte, a mi jpze ügyébe esett. Ez történt 1465-ben, vagy 1460-ban, midőn azután a zabolni gyűlés kártérítésre Ítélte a népet1). Az is megtörtént, hogy a székelység nem elégedett meg e bosszúval, hanem az erőszakoskodókat számkivetésre Ítélte, a kiknek — ha kegyelmet kaptak — kötelességük volt a székelységet megkövetni s az okozott kárt megtéríteni. így jártak 1498-ban Szentgyörgyi György, Csányi Lőrincz és Lázár, Tamási Ferencz és Bernát, Márton János2). A szolgálatokra kényszerítésnél még súlyosabban nehezedett a székelységre a pénzbeli zsarolás. A főnép erőszakkal adóztatta meg az alsóbb rendet úgy, hogy midőn Hunyadi Mátyás 1773-ban Módra várát vívta, a táborában levő Udvarhely- és Marosszék kénytelen volt sérelmei orvoslását kérni3). De a midőn Mátyás a sérelmek orvoslását Magyar Balázs vajdának elrendelte, egyúttal a magasabb osztályba való lépést a birtokhoz kötötte, mi által különösen a főnépben keltette fel a birtokszerzés vágyát. Nemsokára hatalmas ellenfél okozott bajt az egész székelységnek. Ez a kenyérmezei hős Báthory István erdélyi vajda volt. 0 ki nem állhatta, a székelység kiváltságait, nem egyszer kijelentette, hogy jobban szedetné, ha undok pusztaság volna a Székelyföld helyén. Jóllehet a székelység kevéssé hallgatott a trónkövetelő Albert esábitgatásaira s midőn Ulászló követei Veres Péter és Geréb László püspök ősi alkotmányáról biztosították, hűséget esküdött: ő mégis — mint ellenség — jött közéjök. Sokat leöletett ártatlanul, sokat fosztott meg birtokától. Udvarhelyt várat emelt, a marosvásárhelyi erősséget jó karba hozta, hogy könnyebben elnyomhassa a nemzetet. Erőszakos adóval sar') Székely Oklevéltár 111. 83., 80. 11. 2) László erdélyi püspök és Vingárti Geréb .János országbíró levele ez ügyben. Vásárhely, 1498. szept. 13.-- U. o. III.133-135.il. 3) Székely Oklevóltár l. 219. 1.
