Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1897

— 30

tikájával elrettentenie. Miért nevezi az episztolákat Berzsenyiről irt bírálatában a költészet korcsfajainak, holott a Kis episztolái között szépeket és dicséretre méltókat talál ? Berzsenyi munkáinak bírálata méltán keseríthette el a magyar írókat és közönséget. Álljon itt egy epigramm annak feltüntetésére, milyen véleményük volt az Íróknak Kölcseyről a fent nevezett bírálat után :

„Berzsenyi Dániel megtámadójára.

Egy Gonosz a napban mocskot keresett. De helyette Tisztább fényre hozá tűz lobogó erejét, így jártál míkoron piszkáltad a Remek-írót,

Müríone 1 felfedezed annyi ezernyi kecsét.

megjelent az Erdélyi Muzeum VIII. füzetében 1817-ben.

Ilyen gúny érte őt akkor s hogy botlását ma sem felejthetjük el, áljának itt dr. Váczi János szavai Berzsenyi életrajzából idézve : „A Kis Jánosról irt bírálat legjobban

mutatja elfogultságát s a Kazinczy Ferencz irányának tul- ságait, a melyek ez irány fejlődésének természetébe nem engedik mélyebben pillantani, a mi különben is kevésbbé volt czélja Kölcseynek, mint akár Csokonaynál, akár Berzsenyi Dánielnél“ Majd alább: „Mint ha a kor legjobb irói nem Írtak volna episztolákat. Nem százszorta több joggal róhatta volna meg Kölcsey a „poesisnak ezen korcsnemét“ Kis Jánosnál, kinek_ összes episzolái sem érnek annyit, mint Berzsenyi Dánielnek egyetlen episztolája, még a legkevésbé sikerült is ? Nem adott-e okot ezzel Kölcsey, bár akaratlanul, a részrehajlás és egyoldalúság vádjára, a melyet az Írók nagy része szemére is lobbantott'?“ Igennel kell felelnünk a kérdésre, de az idézett szavakban mentséget is találunk, mert, bár nem egy kor — és irótársa Ítélte el, éppen úgymint Váczi, mégis kimondhatjuk, hogy Kölcsey elfogultsága az irodalom korszelleméből eredt, a mely magáévá tette a „Kazinczy irányának tulságait!“ Hiszen Kazinczy nem azt kérdi Kis Jánostól: minő körülmények szüleménye ez vagy az a verse, hanem hogy .... „kitől van utánozva, fordítva?“ S később panaszkodik Kisnek, hogy sajnálattal kell tapasztalni a közönség ellenszenvét a németséggel