Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1897
19 — Da ruft er: „Was der Graf gebot, Ezt kérdi: a gróf hagyása, Ihr Knehte, ist’s geschehn?“ Ti szolgák! meglett-e? Und grisend zerren sie den Mund Azok a tűzbe mutatnak: Und deuten in dos Ofens Schlund: „Szoktunk a parancsolatnak „Der ist besorgt und aufgehoben, Engedni: megesett a dögnek!“ Der Graf wird seine diener loben.“ így szólnak, s ocsmányul [röhögnek. Betoldja a „dög“ szót, a mivel bizony nem nagyon emeli a hatást és igazán, bámulatba ejt, mert ő szelídíteni szokta a durva vagy erős kifejezéseket, mint pl. Goethe „ General- beichté“-jének utolsó soraiban : Nicht zu liebeln leis mit Augen, Nem csak szemmel hunyorgatva Sondern stets uns anzufangen De szép ajkat csókolgatva An geliebte Lippen. Gyönyörrel eltelünk. Gyenge az „Ideálok“ czimii is. „Polykratesz gyűrűje“ sikerültebb, de ez sem állja ki a versenyt a Goethe-fordi- tásokkal. E különös jelenség okát, hogy Kis Schillert, a kinek kedélye s egész költői iránya sokkal közelebb áll övéhez, nem fordítja oly sikerültén, mint Geothe verseit, abban keresem, a mit a legtöbb embernél észlelni lehet: a megszokott, hozzánk közel eső tárgyak, a környezetünket képező emberek nem kötik le annyira figyelmünket, mint az uj, eddig még nem látott dolgok vagy a tőlünk különböző egyéniségek. A legtöbb ember sokkal kevésbbé ügyel a helyesírásra, ha valamit anyanyelvén ir, mint ha más nyelven kell valamit papírra vetnie s igy van Kis, Schiller és Geothe költészetével. Schiller úgy érez, úgy gondolkozik, úgy ir, mint a hogy Kis .érez, gondolkozik és anyanyelvén nagyon ritkán ir is; Goethe keresettebb, müvésziesebK s azért talán sokszor hidegebb nyelvezetének visszaadása magában véve nagyobb gondot adhatott Kisnek. A világért sem akarom ezzal azt mondani, hogy Goethe nagyobb költő mint Schiller, csupán Kisnek gondolkodás-módjába akarok némileg belepillantani, midőn azt állítom, hogy Schillert önlelke tolmácsának érezte, — bárha az ugyanolyan érzéseket Schiller szebben tolmácsolta is nálánál, — s igy kevesebbet törődött a szabatos fordítással, inig Goethe müveinél figyelemmel kereste a szót, vagy kifejezést, 2*
