Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1897

— 35

nél fogva bölcs nyugalmából semmi balviszonyok sem sodorhatták ki, mindennemű félrelépéstől erkölcsi érzelmeinek emelkedettsége óvta őt, mely válhatlan egyesületben magas műveltségével a kitűzött czélt soha sem hagyá szeme előtt árnyékba borulni vagy félretolatni; .... lelki fogékonysága pedig, mely idő folytával nem hogy csökkent volna, sőt növekedett, munkálkodása bámulatos szaporodását eszközlé, miben egyéb iránt nem csupán vas szorgalma és kitartása, de hosszú életkora, sőt némileg hivatali foglalkodásainak indító ereje is tényezőkul említendők.“ A mit azonban Kis verselési könnyűségéről és költői leveleiről olyan dicsérőleg mond, azt mi nem ismerhetjük el, mert ezt bőségesen meg- czáfoltuk ott, a hol Kölcsey bírálatáról volt szó. Hogy vannak sikerült episztolái, a melyek irodalmunk jobb termékei közé tartoznak: ezt kézséggel elismerhetjük; de dicséret nem illetheti valamennyit sem tartalmi, sem alaki tekintetben. Verselni tud Kisünk, ezt láttuk, de rimelésében találtunk elég hibát is.

Prózájára inkább ráillik Greguss dicsérete : „... Derült, könnyű prózája, mintha csak szives atyai tanácsok egymásutánja volna. Mindenben úgy adja magát, a mint van. Nem öltözködik az irói díszruhába, de házi pongyolában marad. A hiú czifraságot és fényködöt, melybe legtöbben belebur- kolódznak, midőn Írókul a közönség ebbe lépnek, ő megveti és széttépi.“ Eredeti és fordított prózai dolgozatok u. m. elbeszélések, novellák, értekezések a bölcsészet, történelem, nép-, föld-, természetrajz, irodalom stb. köréből, apró szép prózai munkácskák, idegen folyóiratokból átvéve, könyvismertetések, ellenbirálatok folytak irói tollából; de Kisünk itt sem, sőt talán itt még kevébbé önálló. Tanítani akar, de nem lesz másolóvá, mert keveri saját eszméit a másokéval, alkalmazza az idegent honi viszonyainkhoz s képes úgy gondolkozni, mint az, a kit fordít, a kit utánoz, a kinek töredékes munkáját folytatja ; mikor Gvadányi József történeti munkáját: „A világ közönséges históriájáét folytatja a kezdeményező halála után, a melylyel Miliőt angol történetiró nyomán a magyar filozófiai történetírásnak veti meg alapját, Kis szintén kompillátorrá lesz, a ki saját tapasztalatait is

3*