Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1897
— 32 — iró talál lenni ? ! 8 Kisfaludy hátul a sok nyavalyás könyvgyártók mellett!! Ez vétek az érdem ellen !“ Nem méltán kel-e ki Haraszti Kazinczy esztétikai Ízlése ellen, mikor ilyen bírálatot hall? nem méltán mondja? „Hisz Kaz. nem tudott választani Kis és Berzsenyi közt és neki Vörösmarty csak olyan kiváló költő volt, mint akár Kovaesóczy.“ A mi ítéletünk nem olyan enyhe és kedvező, mint a Kölcseyé, de azért megadjuk Kisünknek azt az elismerést, a mely őt méltán megilleti. Ha költőnk érdemeiről és hibáiról akarunk magunknak képet alkotni, szükséges, hogy röviden vázoljuk azt a tevékenységet, a melyet félszázados irodalmi pályáján kifejtett. •Magyar nyelvű alkalmi versecskék azok, a melyeket itt meg kell említenem, mert itt nem vehettem tekintetbe ama latin verselést, a melyet Kis már a retorikai osztályban kezdett és pedig kedves tanárának, Sckwartnernek hatása alatt. Az 1790. esztendő Kisünk legnevezetesebb alkotásának esztendeje úgy, hogy, ha egyébként nem is, már e tény folytán megérdemelné, hogy neve örökre emlékezetes maradjon előttünk: az első hazai önképzőkör létesítéséért. Természetes dolog, hogy ő lett a lelke e kis társaságnak, itt olvasta fel első nagyobb szabású munkáját „Hercules választásáét, a mely már azért is fontos előttünk, mert ejfutára annak a szép seregnek, a mely Kis János műfordításaiból áll. Midőn az iskolát elhagyja, lelke, szive a magyar iro- drlom munkásai felé vonzza s albizálását arra használja fel, hogy velők megismerkedjék. Tudonlány-szomja a messze idegenbe ragadja, a hol azonban nem vész ki szivéből a hon és irodalom iránt érzett szent hevülés lángja, s onnan teszi meg az első lépést a nagy mester, Kazinczy felé, hogy hosszú, példátlan barátságukat megalapítsa. Már jelennek meg költeményei folyóiratainkban is, mint a „Hadi és más nevezetes történetek “-ben, a „Magyar Musa“ apróságokat közöl tőle s neve kezd ismeretessé válni a hazában. KiilMéltatás.
