Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1897
16 — A fordítást a szerkesztő bevezető sorai előzik meg, melyekben örömét fejezi ki a fölött, hogy a magyar irodalom va- lahára a kor igényeinek megfelelő Cato-forditással dicsekedhetik : „Mi is szívesen elismerjük, hogy a K. J. muukája mindenben fölülmúlja az előzőket s különösen kiemelendőnek tartjuk nála a hexameter könnyed kezelését. Határozott félreértéssel sehol sem találkozunk, a fordítás csak ott kevésbbé sikerült, a hol az értelem valóban kétes; leg- fölebb azt gáncsolhatjuk, hogy a metrum kedvéért haszontalan hozzátoldásokat enged meg magának. Máshol ellenben az eredeti egyes fogyatkozásait és homályosságait ügyesen el tudja takarni fordításában. Szóval a fordítás összes kellékeinek, a tartalmi és alaki hűségnek, a magyarosságnak annyira megfelel, nyelvvel és mértékkel oly ügyesen bánik, hogy némi javításokkal ma is megállaná a helyét.“ Ez a bírálat illik többi görög-latin fordításaira is. Prózai fordításai természetszerűleg pontosabbak, szabatosabbak, mert ezeknél a versmérték nem gátolja abban, hogy híven, egészen úgy adja a szöveget, a mint az az eredetiben van. Elismeréssel adózott neki kora is. hiszen utolsó fordításai a Kisfaludy Társaság Évlapjaiban, Széptani Remekíróiban s Hellén Könyvtárában jelennek meg, a mi eléggé bizonyít állításom igazsága mellett; mert, ha e munkái nagyobb hiányokat tüntetnének fel, nem nyertek volna helyet ott, a honnan annyi jeles müvei gazdagodott irodalmunk: a Kisfaludy Társaság könyvtárában. Ne higyjük azonban, hogy elégségesnek tartotta a re- mek-irókat átültetni hozzánk; több munkáját említhetjük, a melyek görög-római dolgokra felvilágosító oktatást adhatnak. 1805-ben adja Damm : (Pallas Lexieonban tévesen Dämon) Görög és római Mytholgiá-ját bővített és javított kiadásban ; 1809-ben : A régi görögök erkölcseinek és szokásainak v. \allásbeli, polgári, hadi és házi rendtartásainak leírását Eschenburg szerint; 1824-ben : A régiség tudományát a Tudományos Gyűjteményben; 1896. Persius életét; Próbáit Xenophonnak Socrates nevezetes mondásairól s tetteiről irt munkájából; a Tud. Gy. 1829. folyamában Heerenből: Milyen veszedelemben forogtak és mikép menekedtek meg
