Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1897
12 — Nagyra becsüli a tanköltészetet és fontosnak tartja a tanító irányt a költészetben, azért veszi fel mintái sorába Bernist és Doratot, s mivel ő maga is inkább műfordító, olvasgatja Vossnak első Homer fordítását, valamint a szintén ügyesen fordító Chiabrera munkáit. Boilean költészetének alaki szépsége és szabatossága magával ragadja s ennek tanítványát tiszteli Zachariaeben ; Lafontaine és Gellert meséi utánzásra ösztönzik s az utóbbiban még az egyházi költőt és embert is becsüli. Lessing és Klopstock mély tudása hódolásra késztik, Delille és Thomson a szép természet imádásával lesznek lelki rokonaivá, Voltaire a bölcsész, a lánglelkü, ókesszavu költő bámulatra ragadja, de Lobkowitz, Leonhard, Lowe munkái, Sarbiev (Sarbievius) latin lirája és Blumaner sati- rikus költése sem kerülik el figyelmét. S bár első, irodalmunkban megjelent munkája angolból (Lowth után) fordított munka volt, a német költők és irók voltak bámulatának és vonzalmának igazi tárgyai: Goethe, Schiller és Wieland költői, Meiners és br. Knigge prózai munkáikkal. Mindazoktól, a kiknek neveit említettem többet-kevesebbet fordított s különösen sokat ültetett át az utóbb felsoroltam német irodalmi férfiak munkáiból irodalmunkba. Viszonya az ó klasszikus irodalomhoz is nagyrészt német hatásokon alapul, mert a németek közvetítésével nálunk is meggyökeredzett hellén-római befolyás épen akkor kezd a magyar költészetben erősebben érezhetővé válni, a mikor Kis irodalmi munkássága kezdetét veszi, hiszen már soproni tanárai felköltik benne az érdeklődést az antik költők iránt s a latinos műveltség, a melyet középiskoláink ez időben adtak, könnyen megmagyarázza Kisülik fogékonyságát a görög-római hatásokkal szemben. Ő szerette, átértette s át is érezte a nagy szellemeknek megnyilatkozásait; nagyrabecsülésének és tiszteletének óhajtott kifejezést adni akkor, a midőn azokat irodalmunkba átültette, de egyszersmind hozzáférhetővé akarta tenni azon honfitársai számára, a kiknek kellő idejük, vagy kellő jártasságuk az eredetiek tanulmányozásához nem volt. S ezt a lépés fontosságának teljes tudatában, teljes odaadással, mély tanulmánynyal s nagy műgonddal tette. Nem áll ugyan költőnk azon a magas