Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1896

— 39 —

jön Apornak, hogy a fellegvárból a városba menjen. A mint ez megtörtént, sietett szabadságát visszaadni.1)

így végződött tehát Apor két évi (1706. év elejétől 1707. év végéig) fogsága. Kiszabadulása után Al-Torjára ment s arra volt gonja, hogy a küküllői főispánságot visszakapja, melyet bezárásakor elvesztett. Meg is kapta, de Rabutin azt terjesztette elő a guberniumnak 1708-ban, hogy az udvar jobban szeretné, ha Apor Sepsi-, Kezdi-, Orbai és Miklósvárszék főkirálybirója lenne. Erre Rabutin Aport Szebenbe idézte, hol gr. Bánffy György gubernátor barátságosan adta tudtára, hogy két hivatalt bátran viselhet. De minthogy szó nélkül távozott, ismét Szebenbe idézték, hol a gubernátor megpirongatta hirtelen eltávozásáért.

Aport ezután még e_zen évben megválasztotta fó- királybirónak a maksai gyűlés s beigtatása is megtörtént Léczfalván. Erre emlékiratban kérte a küküllői főispánságot, csakhogy ebből nem lett semmi. Ezt részben a megváltozott viszonyok okozták.2)

A német had terjeszkedését rettenetes adózás, nyomorúság követte s igy a mozgalom nem szűnt mjg, Rabutin ugyan visszavetette Görgényt, de mihelyt 1708-ban távz- zott s utóda báró Kirehbaum jött be, Károlyi Sándor is benyomult, de nemsokára kivonult Magyarországra. De azért a kurucz-labancz háború nálunk sem szünetelt.3)

Apor családjával együtt Brassóban vonta meg magát, várva a béke helyreálltát s főispánsága ügyének döntését. De mindakettő csak lassan haladt. Ügyét leginkább késleltette gr. Bánffy György gubernátor halála, mely ezen 1708. évben történt.4) E férfiú Erdély legválságosabb idejében foglalt el tekintélyes állást, s ha a német túlkapásoknak mindenben nem is tudott határt szabni, mégis sok mindennek vehette volna elejét, ha a pöffeszkedő generálisokkal szemben több erélyt és következetességet tanúsít.

1) Apor munkái 151. 1.

2) U. o. 152, 288, 219. 11.

3) Cserei 389. s köv. 11.

4) U. o. 407—410. 11.