Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1896

— 40

„A gubernium leányágra szorulván“ — mint Cserei mondja1) — Sárpataki Mártont küldötte fel Bécsbe, hogy az udvar a gubernium kiegészítéséről gondoskodjék. De ez csak 16 tagból álló deputatio választását rendelte el, melynek feje előbb Haller István, utóbb Wesselényi István lett.2)

Apor ügye egészen 1711-ig húzódott a főkirálybirósá- got és a főispánságot illetőleg. Ezen év január 29-én a deputatio Wesselényi István, Conrád Sámuel, Jósika Gábor és Bíró Sámuel aláírásával nemcsak az ország sérelmeinek orvoslását (adó alább szállítását, gubernium felállítását stb.) sürgeti, hanem kegyelmet kérvén a visszatérők számára, Apor ügyében is nyilatkozott: a haza törvényei, de még inkább a már előfordult szomorú tapasztalatok miatt nem tartotta kívánatosnak, hogy Apor mindkét hivatalt viselje.3)

ügy látszik, e felterjesztés döntött Apor dolgában. Mária Eleonóra királynő, ki József halála után kormányozott, április 25-i leiratában határozottan nem nyilatkozott ugyan,4) de később csak égjük hivatalban erősítette meg Aport, mit ez a medgyesi gyűlésen nem vett tudomásul. Erre tudattak, hogy cserélje fel a két hivatalt, mire lemondott a királybiróságról. De ezalatt bíztatni kezdették, hogy csak fogadja el ezt is, majd visszakapja a másikat. A hosszú tárgyalásnak az lett a vége, hogy csak a fő- királybiróságban maradt meg.5)

Apor mindezt, mint igen vallásos férfiú, nem ellenségeinek, hanem Isten akaratának tulajdonította s annyi csalódás után is benső áhítattal sóhajtott fel : „Fiat itaque semper voluntas Dei in me, domini enim voluntas est mea voluptas“.0)

4) Históriája 421. 1.

3) U. o. 4*21—423. 11. — Apor munkái 153. 1.

3) Gr. Kemény József, Appendix Üiplomatarii Transil- vanici D. XX. kötet. (Az érd muzeum birtokában).

4) U. o. 1. királynő válaszát.

5) Apor munkái 249, 250. 11.

ö) U. o. 250. 1.