Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1896

34

Erdélyben a forradalom tüze hova-tovább annál erősebb lánggal égett. Rákóczy erdélyi vezénylő tábornokká Forgáchot tette, ki hossú és heves ostrommal 1705. januárban bevette Medgyest.1)

A német had kezén állandóan Szeben városa maradt meg, hol a császárpárti erdélyi urak is, kiket Rabutin oda parancsolt, védelmet találtak. Itt maradt vissza Apor is bátyja eltemetése után. 1705. február vége felé Brassóba indult valószínűleg azért, hogy birtokaihoz közelebb lehessen. Rabutin azonban nem engedte elvinni családi kincseit, nehogy ezek a kuruczok kezébe kerüljenek, hanem a helyett ő maga kerítette hatalmába. Szegény Apor kifosztva kincseiből, 15 napi keserves utazás után ért Havasalföldön át Brassóba, miután a kuruczok miatt Erdélyen keresztül nem mehetett.

Alig ért Brassóba, arról értesült, hogy Rabutin még a megmaradt 900 írtját is lefoglalta s veszteségeiért valami segélyt sürgető kéréseire azzal űzették ki: mehet ő is Havasalföldére, hova már többen kivándoroltak, kik Erdélyben nem voltak biztonságban.2) Nem csoda, mert ezen időben sok nyomorúság találta a szegény erdélyieket: ha Rá- koczyhoz pártoltak, a németek, ha pedig a német mellett maradtak, a kuruczok állottak bosszút. Ezenkívül személyes szabadságuk is folytonos veszélyben forgott, mert Rabutin a legkisebb gyanúra is hamar bezáratott akárkit s még hamarább kiforgatta minden vagyonából. Azért azok, kik legalább személyüket akarták megoltalmazni, Havasalföld semleges területére húzódtak, itt akarták megvárni a nyugalom helyreálltát.

Szegény erdélyieken ismétlődött az 1690-i szomorú eset. Akkor azok, kik mint Thököly-pártiak nem érezték hon magokat biztonságban, a menekülő fejedelemhez köték sorsukat, idegenben keresvén oltalmat az elvesztett hon helyett.2) Most mindazok, kiket ma a kurucz, holnap a la- bancz fosztott ki mindenéből, a folytonos és rettenetes

J) Apor munkái 140, 141. 11.

2) Cserei 207. s köv. 11.