Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1896

tett erélyesebb intézkedéseket az ország megtartására, a mi bizonyára nagyobb súlyt adhatott volna hadműveleteinek, így a harcz szakadatlanul folyt tovább.

Oszszel Graven ezredes a csíkiakat és háromszékieket támadta meg, de nagyobb ellenállásra sehol sem talált, csupán visszatérése alkalmával fejlődött ki egy kis csetepaté Sárkány mellett1).

A folytonos harczokat leginkább megérezte maga a szerencsétlen ország. A tömérdek bajt, mely az országot találta, kívánta orvosolni Bethlen Miklós, ki „Olajágat viselő Noé galambja* czirn alatt Anglia és Hollandia rendéihez emlékiratot irt. Kívánja ebben, hogy Erdély szabadon választhassa fejedelmét, ki úgy a magyar királynak, mint a török szultánnak évi adót fizessen, az ország alkotmánya épen maradjon s Rákóczy kívánalmainak méltányos teljesítésével a béke helyre álljon. E tervezet állította volna visz- sza a nyugalmat; de az irat Rab útin kezébe került s Bethlen hűséges szolgálatainak hosszú keserves rabság lön a jutalma'-).

Ezen év nem csak az országra hozott sok szerencsétlenséget, hanem az Apor-házra is. Mikor Kolozsvárt a ku- ruczok bevették, a család kincsei legnagyobbrészt oda vesztek.3) Hogy teljes legyen a csapás, gr. Apor István a család támasza és büszkesége, november 11-én Szebenben elhalálozott. A veszteség Apor Pétert sújtotta legérzékenyebben, mert benne apját, gyámját, barátját, szóval mindenét vesztette el. Természetes, hogy halála hírére azonnal Szebenbe sietett, hogy legalább a temetésen jelen lehessen, mely azután Kolozsvárt történt meg.4)

De szegény Aport még más csapások is találták, melyek nyugalmát és békeségét hosszú időre tönkre tették.

J) Apor munkái 188. 1. Cserei 331. 1.

2) Ezen emlékiratot 1. Bethlen M. II. 396—415. 11. Ugyanezt és Bethlen vallatását Wesselényi István naplójában. P. Szathmáry Károly gróf Bethlen Miklós tragoediája. Tört. Tár. 1891. évf. 160. II. Cserei 132, 133. 11.

3) Apor munkái 138. 1.

4) Apor munkái 139. 1. Cserei 1-10, 141. 11.