Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1896

17 7 évet töltött, ugyanő bőségesen emlékezik ineg.1) Annak az akadémiának, melyet Báthory István és Kristóf fejedel­mek bőkezűen alapítottak, véget vetettek a XVII. század forrongásai ; tanítói — a jezsuiták — elüzettek, birtokai lefoglaltattak. Midőn azután a német hatalmasodni kezdett Erdélyben, a jezsuiták is lassankint beszivárogtak, s bár egyelőre nem kaptak Kolozsvárt templomot, a városban való tanításra engedélyt nyertek. Apor leírása szerint azon a helyen, hol ma a piaristák temploma áll, volt egy ház, mely templomul szolgált. Az iskolák részint e körül, tehát a mai egyetem helyén, részint átellenben ott voltak, hol ma napság a piaristák rendháza áll. A tanulók részint benn az iskolák melletti czéllákban, részint künn háltak jószivü polgároknál. Az élelmi szert úgy kéregették össze a katolikusoktól s az ebédet is valamelyik könyörületes polgárnál főzették meg. A mi pénzt pedig éneklésből (te­metéseknél) vagy nyáron a pátereknek tett munkából kap­tak, abból szerezték be ruhájukat és könyveiket. Voltak bennlakók is, a kik évi 80 írtért teljes ellátást kaptak. Mulattatásra részint az iskola és seminárium melletti ker­tek, részint a monostori konvent udvara szolgáltak, hova gyakran mentek ki labdázni. Tanítóik nagy gondot fordítottak a vallásos érzelmek ápolására is s nagy ünnepek alkalmával vagy a monostori templomhoz vagy a Rákóczy-emlókhez vitték ki, mert benn a városban nem volt tanácsos processiot járni. Az egész nevelésben és tanításban, a mennyire Apor leírásából következtetni lehet, igen nagy helyet foglalt el a vallási rész s igy bőséges alkalom volt, hogy Aporban azt a mély vallásosságot, melyet nagybátyja udvarában nyert, még jobban fejleszsze, mi mellett még a tudomány­ban is alapos kiképzést nyújtott. Ebben közreműködtek a jeles tanárok: Benedek Pál a maior parva iskolában, Benő István és Szentkirályi Mihály a principiában, Mindszenti x) Apor munkái. 42-1—435. 1. Miklósvárszéki nagyajtai Cserei Mihály. Históriája. 2. kiad. (Újabb nemzeti Könyvtár I. folyam. Pesten, 1852.) 183, 184. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents