Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895
42 4) Húshagyó kedden és hamvazó szerdán. 5) Nagy szerda déltől kezdve 5 napon át, husvét utáni keddig kizárólag. 6) Pünkösd két ünnepén. 7) Az őszi szünidő szeptember 8-dikától október végéig. Az uj tanrendszernek sokoldalú előnyei mellett, nagy hibája volt a nemzeti szellem ápolásának elhanyagolása, s a latinnyelv túlhajtott művelése, a német nyelv elsajátításának különösen II. József idejében kíméletlen erőszakolása, mialatt a magyar nyelv művelése háttérbe szorult. Már 1772-ben Gyulai Sámuel, a székely katonaság parancsnoka a 4-ik professor-állásra Eisler Flórián szerzetes atyát rendelte Csik-Somlyóra, hogy a német nyelvet a tanulóknak az erre külön kiszabott órákban tanítaná. Az 1773. augusztus 18-án Mária Terézia által kiadott rendelet szintén a német nyelv elsajátítására utalja az iskolát. E szerint: „Hogy jövőre eloszlassanak a nehézségek, melyek úgy az iskoláknál, mint a magasabb hivatalokra való előmozdításnál abból származtak, hogy igen sokan nem bírják a német nyelvet, megparancsolja O Felsége, hogy a kir. gubernium úgy a tanárokat, mint a tanulókat ezen nyelv megtanulására komolyan szorgalmazza, azon kijelentésünk hozzácsatolásával, hogy a hivatalokra való kinevezéseknél, egyéb szükséges képesítésen kívül, kiválóan azok vétetnek figyelembe, kik német nyelven fogalmazni képesek lesznek.“ Az 1775. márezius 23-án kiadott rendelet értelmében a nemzeti iskolák számára a tanítók a német nyelvből is kiképezendők; ugyanezen rendelet meghagyja, hogy: „a kantai és csiksomlyói gymnasiumokban, hová a tanulók nagyobb számmal sereglenek, a rhetorikára és poesisre németül tudó tanárok alkalmaztassanak, kik a megelőző osztályokban a német nyelvre már megtanított ifjakat a fogalmazásban és ékesszóllásban gyakorolhassák, mert kegyelmesen elhatároztuk, hogy miután a német iskolák a „Norma“ rendszerében megszilárdultak, senki a gymnasiumba fel ne vétessék, ki a német nyelvet nem bírja, vagy legalább azon idő alatt, mig a latin iskolát látogatja, a német nyelv tanulására nem törekedik. “ A következő évben a gubernium nagy-ajtai Nagy György német tankönyvét az erdélyi gymnasiumoknak használatra ajánlja. Henter Adám csíki főkirálybiró jelentést tehetett Szebenbe már ez évben az ifjúságnak a német nyelvből tett elő haladásáról, de hogy a tanulók nem valami kiváló buzgalommal adták magukat ezen tárgy elsajátítására, kitűnik onnan, hogy a tanügyi bizottság tudomásul véve a jelentést, ez alkalomból egyidejűleg figyelmezteti a tanitórend házfőnökét, hogy miután tudomására jött az, miszerint a tanulók szünnapokon szénacsinálással foglalkoznak, ne tűrje el jövőre, hogy a tanulók kaszálásra, szénagyüj-
