Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895
— 41 — theologiai tanárokkal egyenjoguvá tette, a cliorus recitálásától felmentette, valamint kijelentette azt is, hogy a világi paptanárok éveken át tett jeles szolgálataikért méltán várhatják a kanonok! javadalmakra való kinevezést. Még Mária Terézia behozta volt a tandíj fizetést a gymnasiumba 3 osztályzat szerint: az elsőben fizettek a vagyonosabbak 1 frtot, a többiek 40 krt, a 2-ik osztályban fizettek a vagyonosabbak 45 krt, a többi 30 krt, a harmadik osztályzatban, melyhez a csik-somlyói gymnasium is tartozott fizettek 20 kr. tandijat. II. József, hogy a szegényebb sorsunkat a gymnasiumi oktatástól visszatartsa, a tandijat a gymnasiumnál 6 írtra emelte, mely összeg egy ösztöndíjalapba folyt be, honnan a nemes származású vagyontalan, de jó előmenetelő ifjak segélyt kapjanak. Az akkori pénzviszonyok között rendkívül magas összeg volt ez, különösen Ősik megyében, hol magának a tanárnak is 60 frt fizetésnél magasabb összeg nem jutott, s oka volt sok szegény, de tehetséges fiú visszavonulásának az iskolától. A befolyt tandíjból 200 gymnasiumi tanuló 60 — 6t) frt ösztöndíjat kapott, a többi a felsőbb tanulmányok hallgatói s népiskolai tanulók között oszlott meg. Az iskolai szükségletek fedezésére minden eddigi, oktatási czélra szánt alapot bevont a magyar udvari pénztár, hogy egy közös alapot teremtve, ebből fedezze a fölmerülő oktatási költségeket, melyeknek megállapítása czéljából lekérte az összes gymnasiumoktól a személyes és pologi kiadások jegyzékét. Csiksomlyó is ily formán hozzájutott valahára, hogy gymnasiuma szükségletei fedezésére valamely közalapból segélyt nyerjen. Szükségesnek találta a Szebenben székelő gubernium még azon rendeletét adni ki a csiksomlyói gymnasiumi igazgatósághoz, hogy a tanuló ifjúságnak fegyvert hordozni nem szabad s ezt szigorúan megtartani kötelesek a szülők is, valamint a tanulók kosztadói. Hogy az előhaladásra nagyobb ösztönt kapjanak az ifjak, felolvastatja előttük az igazgatóság által azon rendeletét, melyben elő van Írva, hogy minő qualirtcatioval kell az ifjúnak birnia, hogy politikai pályán alkalmazást nyerjen (1787. szept. 8.) Az 1-ső félévi vizsgálatok a gymnasiumnál január 15-én, a második féléviek julius első napjaiban kezdődnek. A szünnapok 1788-ban következőkben voltak megállapítva, és pedig szünidő tartatik: 1) Vasár- és ünnepnapokon. 2) Csütörtökön egész nap és kedden délután ; ha azonban csütörtökre ünnep következik ez szolgál ünnepnap helyett. Ha szerdára esik az ünnep, a szünnap pénteken tartandó meg, kedden azonban és csütörtökön az előadások nem szünetelnek. 3) Karácsonnap előtti déltől karácson harmadnapjáig kizárólag.
