Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895
272 zetnél egy tanár az erei. rom. kath. tanulmányi alapból élvezte fizetését, mindaddig, mig 1858-ban Haynald püspöknek sikerült ő Felségénél személyesen kieszközölni azt, hogy az említett tanár fizetése tanulmányi alapunkról töröltessék s ugyanezen alkalommal sürgette meg szintén személyesen a cs. k. közokt. ministernél a gymn. tanárok fizetésének felemelését, a mit ez meg is Ígért, azonban csak két év múlva, vagyis 1860-ban valósított meg annyiban, hogy 5 tanárnak 150 — 150 frt, egy egy szerzetes tanárnak pedig 100 frtnyi ideiglenes rendkívüli segélyt utalványozott. E segélyzés köszönettel vétetett ugyan, de mert a jövőre nézve semmi bizonyossággal sem kecsegtetett, a tanárok még ugyanezen évben ismét megújítják kérésüket csekély fizetésük felemelése iránt; a válasz azonban a tanulmányi alap túlterheltsége és ez időközben megalakult csiksomlyói iskolaalapnak még csekély volta miatt ismét csak elutasító volt. Nem sokára sikerült a tanulmányi alapot úgy rendezni, hogy a tanároknak még mindig csak 400 c. m. frt (v. 420 o. é. frt) fizetésükön kiviil némi állandó segélyt lehetett juttatni, mert 1861—1865/6-ig 5 nem szerzetes tanárnak 100—100 frtnyi, egy szerzetes tanárnak pedig 80 frtnyi évi segély utaltatott. Hogy pedig a Főhatóságnak komoly törekvése volt a tanárok jobb javdalmazása, mutatja azon körülmény, hogy 1867-ben a tanulmányi alap nagyon meg lévén terhelve, a rendkívüli tárgyak tanárai s az iskolaszolgák fizetésének redukálása terveztetik oly formán, hogy a rendkívüli tárgyak tanításáért adnának 84—84 frtot, az iskolaszolgáknak pedig algymnasiumban 72 frt, főgymnasium- ban pedig 100 frt fizetést, azon óhaj kifejezése mellett, hogy iskolaszolgákul szegény tanulók alkalmaztassanak, hogy ilyeneken is segítve legyen, így meg volna takarítható néhány száz forint, miből a tanári vizsgát tett, vagy magát másképp kitüntető tanárnak legalább száz forinttal több fizetést lehetne adni. így volt eszközölhető, hogy már az 1867/8. és 1868/9. tanévben a nem szerzetes tanárok egyenkint 100—100 frt, a szerzetes tanárok pedig 80 frt póttizetést nyerhettek. 1870. január 1-től kezdődőleg sikerült végre a tanulmányi alapból javadalmazott tanárok fizetését ismét némileg javítani, olyképpen, hogy az eddigi 420 frt rendes fizetéshez hozzácsatoltatott a félévenkint külön folyamodvány következtében utalványoztatni szokott nem szerzetes tanároknak évi 100 frt, szerzeteseknek pedig 80 frt pótfizetés s az igy származó összeghez még adatott a nem szerzetes tanároknak 60 frt, a szeletesnek pedig 40 frt, mi által előbbieknek fizetése évi 580 írtban, utóbbiaké pedig 540 írtban állapíttatott meg. Oly tanárok pedig, kik nyilvános egyetemen a tanári vizsgát kellő eredménynyel leteendik, száz frtnyi évi pótlékra tarthatnak igényt, mely a tanári oklevél bemutatása után fog utalványoztatni; sőt az igy minősített tanárok részére később
