Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895
— 273 ha a tanulmányi alap állása megengedi, 800 frtnyi fizetés helyeztetik kilátásba, a szálláspénz azonban még mindig csak 63 frt marad 1871-ig, midőn a tanárok szálláspénze 100 forintra emeltetik, kivéve az igazgatót, fiunüveldei aligazgatót és a szerzetes tanárt, kik — természetbeni lakásuk lévén — szálláspénzt nem élveztek. Némi fizetésjavitásban részesültek ismét a tanárok 1873. janár 1-től fogva, midőn a nem szerzetes tanárok évi 580 frt fizetése 600 írtra emeltetett, a szerzetes tanároké pedig megmaradt. Ezen intézkedéssel a helyettes tanárok fizetése meg volt szabva s e 600 frt javadalmazásban részesülnek mind máig; a rendes tanárok fizetésére nézve pedig az 1876. évi erdélyi rém. kath. státusgyülés jegyzőkönyvének 18. n) pontjában kimondja, hogy a rendes tanárok fizetése 800 írtra emeltetik fel, melyhez 10 évenkint újabb 100 —100 frt fizetésjavitás csatoltatik, az összes fizetés azonban ez idő szerint az 1000 irtot meg nem haladhatja, s hogy e fizetésjavitás már 1877. január 1-től fogva életbe lép; igy történt aztán, hogy intézetünknél már ezen év ápril 1 -tői fogva két tanár lépik a 800 frt fizetés élvezetébe. Hogy azonban a tanulmányi alap a rohamosan emelkedő költségeket nem bírta meg, mutatja ama körülmény, hogy, noha a csiksomlyói iskola-alap már tetemes részt vesz a gymna- sium költségeinek fedezésében, midőn a főgymnasiumhoz szükséges 13-ik tanár alkalmazásáról volt szó s ezt ki kellett nevezni, fizetését sem a tanulmányi, sem a csiksomlyói iskola-alap nem bírta meg, hanem Csik- vármegyéhez kellett segélyért folyamodni, melynek törvényhatósági bizottsága a főgymnasiumhoz rendszeresítendő 13 ik tanári állásra a megye nevelési alapjából a fél fizetést és fél szálláspénzt meg is szavazta, a másik felét pedig a tanulmányi alap viselendi. így neveztetik ki aztán 1877. ápril 6-án a 13-ik tanár, ki ma is c két helyről kapja fizetését. A tanári javadalmazás némi emelésének tekinthető ama intézkedés is, melylyel az érd. kath. főhatóság a tanárok Szálláspénzét 188'i. szept. 1-től kezdve 150—150 írtra emelte. Az eleinte csak rendkívüli, de később részben rendesekké lett tárgyak tanításáért az érd. főkormány néha alapos lebírálással, néha egyszerű tudomásvétellel, ritkán pedig elismeréssel fizetett; midőn pedig e tárgyak tanítása csakugyan közszükséggé vált, nem zárkozhatott el sem az érd. gubernium, sem később az érd. kath. ideiglenes bizottmány és utóbb az érd. r. k. status igazgatótanácsa attól, hogy az ezen tárgyakkal foglalkozó tanároknak legalább némi elismerésül valami jutalomdijat ne utalványozzon időnkint a tanulmányi alapból, igy: 1857-ben az ének és szépirás tanárainak 200 frtot, 1858-ban ugyanazoknak 240 irtot, 1859 ben és 1860-ban ugyanazoknak évi 252 frtot, az utóbbi évben a rajz tanítójának 100 frtot, 1866—1869-ig az ének és szépirás tanárainak évi 252 frtot, a rajztanitónak pedig 157 frtot. 1870-től kap a tornatanitó 18
