Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895
271 gedte, hol az erdélyi püspök egyelőre 5 szerzetes tanárt alkalmazott, de rövid időre ezután csak két szerzetes tanárt hagyott meg, a többi négyet az erdélyegyházmegye világi papjaival váltotta fel. Minden tanár számára 300 frt utal vány oztatott havi részletekben a világi paptanárok ezen felül kaptak GO frt szálláspénzt, az igazgató pedig igazgatói dij czimén még 100 frtot. A provinczialis felhívta a szerzetes tanárokat, hogy fizetésük egy részét adják át a szerzet háznak, midőn pedig vonakodtak, már most megparancsolta, hogy az üsz- szes fizetést a házfőnök vegye át és ebből harmad részt adjon át a szerzetes tanároknak. Az erdélyi püspök a tanárok számára kinyerte, (1852. augusztus 17-én) hogy a gynmasiumi tanárok jövőre a tanulmányi alapból, inig az alap jövedelmei megengedik, 400 frtot kapjanak, mely összeg visz- szamenőleg már az 1851 /2-dik tanévtől fogva folyósittatott. Az udvarhelyi gynmasiumi tanárok a mostani drágasági viszonyok között még ezen 400 frtot is kevésnek tartván, átírtak a csiksomlyói gymnasium tanáraihoz, hogy közös egyetértéssel folyamodjanak fizetés emelésért. A válasz késett 1855-ig, a mikor ugyanis az érd. püspök leiratában maga is elismeri azt, hogy a tanárok fizetése igen csekély, s hogy ő maga is óhajtja a tanárok jobb javadalmazását, de mindaddig mig az elhalt püspökelőde alapítványa czélszorüen gyümölcsöztethető lesz, türelemre inti a tanárokat. A szükölküdőnek azonban nehéz a türelem s igy történt, hogy a tanári testület a következő év elején ismét folyamodik fizetésfelemelés iránt, de a püspök még reményt sem nyújt arra, hogy a kérés teljesíthető legyen, mert a tanulmányi alap azt ez idő szerint nem bírja és újra türelemre inti a tanárokat a jobb időkig; ugyanazon év ápril havában azonban az erdélyi főkormány a püspök közbenjárására a tanárok mindenikének a téli (G) hónapokra 30—30 frtnyi segélyt utalványoz a tanulmányi a’ap terhére. Az idők mostohasága azonban arra kényszerité a csaknem nyomorgó tanárokat, hogy 1857. év elején drágasági pótlékot kérjenek, mire az erdélyi Főkormány ugyanazon év május 6-án azzal válaszol, hogy a tanári fizetések felemelése iránt a tárgyalások folynak s remélhető, hogy azok a jövő tanév elejéig kedvező megoldást nyernek, miért is az ideiglenes drágasági pótlékok iránti kéréseknek felsőbb helyre való juttatása időszerőtlen volna. Hogy azonban a tárgyalások nem vezettek eredményre, kitetszik abból, hogy ugyanezon év szeptember havában egy uj tanár neveztetik ki, még mindig 400 frt fizetéssel és 60 frt szállás- pénzzel. Annál kevésbé lehetett remélni a gymnasiumi tanárok fizetésének felemelését, mert az érd. róm. kath. tanulmányi alap jövedelmei más irányban vétettek igénybe, igy: a kolozsvári akkori orvos-sebész inté-
