Katolikus Főgimnázium, Csíksomlyó, 1895

a szerzethez főnöke és a gymnasium igazgatója olykép mérsékelje eze­ket, illetőleg egyeztesse össze, hogy a külső isteni tisztelet mellett az ész kiművelése és akarat tökéletesítésének a másik szintén nemes tisz­tei hátrányt ne szenvedjenek (1839.). A gymnasiumi tanárok mind szerzetesek lévén, a provinciális kö­telezte őket. hogy vasár és ünnepnapokon az isteni tiszteletek alkalmá­val a néphez intézendő szent beszédeket sorra tartsák. Az Organisations Entwurf behozatalával a tanrendszer megválto­zott, de a vallástan tanítására azért kiváló gondot fordítottak ; később ugyan kísérletek történtek a vallástannak heti l órára való redukálá­sára, de ez az erdélyi püspök .buzgóságán hajótörést szenvedett, úgy, hogy gymnasiumunkban a vallástan mindig heti 2 órában ada­tott elő. Az érettségi vizsgáról kiadott újabb szabályzat a vallástant nem foglalta be az érettségi vizsga tárgyai közé, azonban a csik-somlyói róm. kath. főgymnasiumban a hittanból egy külön érettségi vizsga, a püspöki biztos elnöklete alatt az Írásbeli érettségi vizsgák után, mindig megtartatott, s az erről felvett jegyzőkönyv az erdélyi püspöknek fel­terjesztetett. A sz. gyónást és áldozást a gymnasium visszaállitása utáni időben a tanéven át ötször, később azonban csak Mária ncvenapján, a Szep­lőtelen Fogantatás ünnepén és a húsvéti sz. gyakorlatok alkalmával vé­gezték. A tanári kar a húsvéti szent gyakorlótokon részt vett és ekkor maga is példásan gyónt és áldozott. Az ifjúság az isteni tiszteleten mindennap a reggeli 8 órai előadá­sok előtt részt vett, melyről később a téli hónapokban felmentést ka­pott. Vasárnapokon rendesen 8 órakor exhortatio, azután isteni tisztelet, ünnepeken pedig külön exhortatio helyett a templomban szent beszédet és nagy misét hallgatott, ügy vasár- mint ünnep napokon délután ve- csernyére ment, melyet megelőzőleg az iskolai gyülésteremben szent énekben gyakorolták az ifjak magukat. A szokásos körmeneteken kívül Csik-Somlyón már 1731. óta részt vesz a szent Antal napját (junius 13.) megelőzőleg kilencz kedden át tartatni szokott búcsúkban, melyeken a kürmenettel ki vonul a Kis- Somlyó hegyen fekvő szent Antal kápolnájához. Ily bucsus napokon a délelőtti előadások 10 óra előtt, mikor is a körmenet megindul, bevégződnek. Az 1661-ben történt tatár betörés alkalmával egyik szer­zetes, kinek 8 társát részint levágták, részint fogságra hurczolták a tatá­rok, a Kis-Somlyó hegy oldalában talált menedéket; ezen hegyre épitett egy fogadalmi kápolnát szent Antal tiszteletére, mely alkalmat adott ké­sőbb a fennemlitctt buesujárások megtartására. A csiksomlyói gymnasiumi ifjúság vallásos életében mindig fontos mozzanat volt a pünkösd szombatján tartatni szokott búcsú, melyre most- 23? -

Next

/
Thumbnails
Contents